A tőzsde szerencsejáték? – avagy martingale-stratégia veszélye

martingale-stratégia

Szerinted is szerencsejáték a tőzsde? Ha figyelmen kívül hagyod az alapvető szabályokat, akkor neked biztosan az lesz. Íme néhány tipp hogy mit csinálj és mit ne csinálj tőzsdei kereskedésnél. Ha szeretnél mélyebben elmerülni a tőzsdézésben akkor tekintsd meg a Tőzsde Habbal oktatócsomagot.

2016. március 21.
szerző:
Alkér Orsolya

Oszd meg mással is!

A legnagyobb tőzsdei kereskedési hibák

Az korábbi blog bejegyzésekben már beszéltünk néhány tipikus tőzsdei kereskedői hibáról. Emlékszel?

–    az egyik az, hogy mindig igazadnak kell lennie,
–    a másik, hogy elemzői vagy mások véleményére hallgatsz,
–    a harmadik, hogy a magad véleményére hallgatsz,
–    a negyedik, hogy nem vagy tudomással arról, hogy a piac akkor is megjutalmaz, ha hibázol, mert azt szoktad meg, hogy ha hibázol, akkor büntetést kapsz. Ezért ha hibázol, és mégis pénzt csinálsz, azt hiheted, hogy nem hibázol. Ez egy nagy csapda.
–    az ötödik az, hogy azt gondolod, hogy a piac nem határtalan, és ezért ha az egyik irányba már sokáig ment, az az érzés kezd erősödni benned, hogy most már fordulnia kell a piacnak, közben figyelmen kívül hagyva a te érzéseidet és megérzéseidet menetel tovább az adott irányba.

Ezek mellett a hibák mellett az egyik leggyakoribb hiba az átlagbekerülési ár javítása érdekében tett rávásárlások, azokban az esetekben, amikor nem lett igaza a tőzsdei kereskedőnek, mert a másik irányba, ahogy mondani szoktuk ellene megy a piac.

Nézzünk egy konkrét példát!

Amikor egy részvény ára 100 dollár, azt gondolod, hogy az adott részvény ára fel fog menni és veszel 1000 részvényt. Amikor megvetted a részvényeket a részvény ára elkezd csökkenni. Amikor 80 dollárra csökkent egy részvény ára, akkor azt gondolod, hogy most már eleget esett, most már elég alacsonyan van az ára, innen biztosan fordulni fog ezért veszel megint 1000 részvényt, hogy ezzel javítsd az átlagáradat. Ugyanis ekkor az átlagos bekerülési ára a részvényeidnek 90 dollár.

Álljunk azonban itt meg egy szóra: először is, amikor 80 dollárért vásárolsz, figyelmen kívül hagyod, hogy a piac bebizonyította, hogy nem volt igazad. Ha ugyanis azt gondoltad, hogy esni fog, akkor miért nem vártad meg, míg 80 dollár lett az ár?

A tapasztalat szerint azok az emberek, akik ezt csinálják, már 91 dolláron kiszállnak, ha szerencséjük van, és a piac elkezd emelkedni. Ilyenkor ugyanis a félelem lesz úrrá rajtuk, és csak arra koncentrálnak, hogy ne veszítsenek. Ami érthető, de hosszú távon így nem lehet pénzt csinálni.

A másik dolog, amit talán észrevettél te is, hogy ezek a kereskedők menet közben célt váltanak. Miért? Mert az ilyen kereskedők, azért szálltak be a piacra, hogy nagy profitot csináljanak, és a végén azon imádkoznak, hogy nullában tudjanak kiszállni.

Martingale-stratégia

Talán te is hallottál a martingale-stratégiáról, amely valójában egy szerencsejáték-stratégia, de a tőzsdén is alkalmazzák sokan. Ennek során a játékos egyre növekvő tétekkel próbálja visszanyerni az eddigi veszteségeit.

A stratégia abból áll, hogy a játékos mindig megduplázza a tétet. Mivel a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb nyernie kell, és az aktuális tét mindig kicsit nagyobb, mint az összes addig elvesztett tét együttvéve, az összesített eredményének előbb-utóbb pozitívnak kell lennie. Például ha kezdetben 5 dollárban fogad és csak tizedszerre nyer, akkor az első kilenc játék során 5+10+20+40+80+160+320+640+1280+2560 = 5115 dollárt veszít, a tizedik során azonban 5120 dollárt nyer, így pluszba kerül. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a lehetséges nyeremény 5 dollár, amiért egyre nagyobbat kockáztatnak.

Valójában a módszer csak akkor működne, ha a játékosnak végtelen sok pénze lenne, és bármilyen sokáig, és bármekkora tétekkel játszhatná a játékot. A valóságban előbb-utóbb bekövetkezik egy olyan hosszú vereségsorozat.  Így a martingale-t játszók általában sok kis nyereség után egy katasztrofális veszteséggel fejezik be a játékot.

A történelemben több ilyen példa volt, van és lesz, amikor ez a stratégia alkalmazása pénzintézeteket vitt csődbe, amely nagy bankokat is magával rántott. Annak ellenére, hogy már több ilyen példa volt és van a történelemben, most is vannak, akik pénzintézeteknél elkezdik ezt a stratégiát, és csődbe viszik azt.

Mit tegyél?

Amit most! Tanulj, képezd magad és legyen minél több ismereted a pénzügyekről. Ezzel biztosítod magadnak azt, hogy jól döntsd pénzügyeidben. De egy fontos tipp, amit ellenőrizz bárhova teszed a pénzed:

Olyan helyre, legyen ez akár pénzintézet, akár egy kereskedő barátod, akinek a számla történetében nincsenek olyan időszakok, amikor visszaesés és akár veszteségben van, hanem csak olyan időszakokat látsz, amikor pozitív hozammal kereskedik, fogj gyanút! Ugyanis a normális működés mellett mindig vannak visszaesések. Ezért is fontos, hogy egy befektetési alap választásánál is nézd meg mennyi volt az elmúlt 10 évben a legnagyobb visszaesése, és csak akkor tedd be oda a pénzed, ha azt úgy érzed, hogy mentálisan el tudod viselni.

És ugye, hogy máshogy működnek a reklámok, amikkel talán már téged is megkerestek? A legtöbb esetben azt mutatják, hogy hosszú hónapok óta pozitív hozamokat hoznak. De te ne állja meg itt. Nézd meg hosszabb távon és keresd a visszaeséses időszakokat!

A legközelebbi blog bejegyzésben betekintést nyerhetsz abba, hogy egy profi kereskedőnek hogyan is telnek a napjai.

Hogyan duplázd meg a számlád 4,5 hónap alatt?
Tudd meg a Tőzsdei Kereskedés Mesterkurzus Demo szeminárium felvételéből!

Klikk ide a segítségért!

Szólj hozzá!