A tőzsdeindex fogalma, és a haszon, amit elérhetsz vele

A BUX index így, a DAX úgy, a londoni tőzsdeindex amúgy – hallod a rádióban, olvasod a hírekben nap mint nap, és lehet, hogy nem is tudod, mit hagysz ki, amikor nem vásárolsz valamilyen tőzsdeindexet. Az elmúlt 8 év bikapiaca szép hozamot hozott volna neked.  Az ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy megtakarításaink értéke hosszú távon növekedjen, vagyont tudjunk összegyűjteni. Egyáltalán nem ördöngösség és nem csak a nagyoknak való, sőt. (Arról, hogy hogyan lehet kis fizetés mellett is vagyont gyűjteni, hogyan szerezd meg az első milliót, feltétlenül olvasd el ezt a cikket.)

A tőzsdeindex fogalma számodra is érthetően

A tőkepiaci indexek, tőzsdeindexek olyan mutatószámok, amelyek többféle befektetési eszköz (részvények egy csoportja, különböző kötvények, devizák, áruk stb.) átlagos árváltozását mutatják. A tőzsdeindex pedig a valamelyik tőzsdén forgó részvényeknek, illetve általában csak a fontosabb értékpapírjainak átlagos árváltozását mutatja. A tőzsdeindex jelentése tehát valójában az, hogy mit is csinál egy adott piac, az egész tőzsde.

A magyar BUX index változása például a Budapesti Értéktőzsde fontosabb részvényeinek átlagos árváltozását mutatja, és így az egész tőzsde hangulatáról, irányáról ad képet. Hasonlóképpen, a DAX index a német részvénypiac nagyobb cégeinek árváltozását méri, az S&P 500 pedig az 500 legfontosabb amerikai részvényen keresztül az amerikai piacét.

Kisiskolás matekkal is lehet tőzsdeindexet számolni

Hogy hogyan számolják a tőzsdeindexeket, nem ördöngösség, annak az alapja rendszerint egy egyszerű vagy súlyozott átlagolás, ami, nem kell megijedni, lényegében általános iskolás matematika. Egy egyszerű példa: tegyük fel, hogy van A, B és C részvény, amelyek árai tegnap 8000, 18 000 és 6000 forint voltak. (Mint mostanában nagyjából az OTP, a Mol és a Richter ára.). A mai árak 8080, 18 000 és 6120, vagyis az egyik felment egy százalékkal, a másik változatlan maradt, a harmadik részvény pedig két százalékkal drágult. Az átlagos árváltozás ekkor (1+0+2)/3, azaz egy százalék lesz.

A valóságban többnyire nem három, hanem 20, 30, 50 vagy még több részvényt használnak a börzék vezető tőzsdeindexeinek számításánál, és a legtöbb esetben a nagyobb tőzsdei értékű cégeket nagyobb, a kisebbeket kisebb súllyal veszik számba. (Súlyozott átlagot számolnak.) Az indexek egy részénél – BUX, DAX, S&P 500 – figyelembe veszik az osztalékfizetés hatását is: ha egy cég osztalékot fizet, akkor azt úgy tekintik, mintha a befolyó pénzt is újra az adott részvénybe forgattad volna vissza.

Ha még nincsen megtakarításod, amit be tudnál fektetni akkor olvas el a “Hogyan legyek gazdag?” című cikkünket!

A kicsikre is gondoltak az indexgyárak

Egyes részvényindexekben, mint a BUX, a DAX vagy az amerikai Dow Jones Ipari Átlag, ezekkel a módszerekkel túl nagy lesz néhány nagy konszern, multinacionális holding súlya, a kisebb részvények árváltozása pedig alig-alig érződik. A mi kicsi tőzsdénk BUX indexében például már különösen eltolódtak az arányok, november közepén az OTP-nek 37, a Mol-nak 25, a Richternek 24, a Magyar Telekomnak 10 százalék körüli volt a súlya. A négy nagy papír a 16 elemű indexben így 96 százalékos súllyal szerepelt.

Ezért használnak a kisebb vagy közepes cégekre optimalizált indexeket is, Magyarországon a BUMIX-ot, a közepes német cégekre és a kicsikre az MDAX-ot és az SDAX-ot, az USA-ban pedig például a kétezer papírt tartalmazó Russell 2000-t.

Kőfaragók, balettáncosok és tőzsdeindexek

Ám az indexeknek csak egy kis része tőzsdeindex, az indexek világa elképesztően nagy, több tízezer is létezhet belőlük a Föld bolygón. Az említett Dow Jones Ipari Átlag csak iparvállalatokat tartalmaz, van indexük a technológiai részvényeknek, a szállítással foglalkozó cégeknek, a bankoknak, a biztosítóknak, az aranybányáknak, sőt az új, frissen nyílt, junior aranybányáknak vagy az uránbányászoknak is. Sok ágazati index az egyes országokra vagy régiókra lebontva is létezik.

Kis túlzással, Rejtő után, már a kőfaragóknak és a balettáncosoknak is számolnak indexet, egyes pénzügyi csoportok saját indexkészítő, számoló és marketingelő leányvállalatot, afféle indexgyárat tartanak fenn. (Indexalapok és más, indexekhez igazodó pénzügyi termékek gyakran jogdíjat kell fizessenek az index készítőjének.) Csak Magyarországon létezik nyolcféle állampapír-index, egyre több országban van indexe a részvényárfolyamok ingadozásának (a volatilitásnak), sőt olyan cég is akad, amely a meglepő gazdasági hírek számából képez külön mutatót.

Ennyit lehetett tőzsdeindexeken nyerni

De miért is mondtuk Neked az elején, hogy tőzsdeindexbe fektetni hosszú távon jó befektetés? A hazai BUX index például az utóbbi húsz év alatt 3500 pont környékéről ment fel 30 ezer pont fölé, ez azt jelenti, hogy 8,6-szeresére emelkedett volna egy BUX-ba fektetett összeg értéke. Ez még ilyen sok idő alatt sem kevés, azt jelenti, hogy egymillióról 8,6 millióra! Éves szinten ez 11,4 százalék, amiben benne vannak az utóbbi, sivár kamatú évek is. Bár korábban, egyes években a magyar kötvények és a betétek is sokat hoztak, húsz év alatt ennyit azért egyik sem.

A német tőzsdeindex, a DAX 2600 pontról jött fel 10 ezer fölé, ez is 285 százalékos emelkedés, a tőke majdnem megnégyszereződése, éves szinten pedig majdnem pontosan hét százalék. Ehhez azonban hozzájön a forint leértékelődése is, ami szintén eléggé jelentős volt volt – az euró, ha létezett volna, akkor 202-203 forint lett volna akkoriban. Így a DAX hozama már évi 9,2 százalékra nő forintban, ami majdnem a tőke hatszorozódása (5,9-szeres). Az amerikai S&P500 csak évi 5,6 százalékkal nőtt húsz év alatt, ám a dollár még jobban felértékelődött, mint az euró. Így a hozama forintban mintegy 8,7 százalék éves szinten, ami azt jelenti, hogy egymillió forintból 5,3 millió lett volna.

A tőzsdeindexek vásárlásának egyik legbiztonságosabb, legolcsóbb módja az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) vagy más indexkövető alapok vásárlása, amiről itt írtunk. Ezek ráadásul „lusta befektetőknek” is alkalmasak, és a lusta portfólió eredményesebb lehet, mint a befektetések 90%-a.

Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:

 

Szólj hozzá!