Nem minden állampapírnak fogsz ugyanúgy örülni, ha megveszed

állampapír

Alacsony kamatkörnyezetben minden kamat alacsony. Hova tedd hát akkor a pénzed? Töltsd le a  Befektetés Habbal oktatócsomag ingyenes fejezetét és a hozzá tartozó 7 kalkulátorral tervezd meg befektetésedet!

2017. március 28.
szerző:
Pozsonyi Péter

Oszd meg mással is!

Az állampapír, azaz kincstárjegy vagy államkötvény mindennek az alfája a befektetések világában, olyannyira, hogy a tankönyvek szerint minden másnak a hozamát az állampapírokéhoz kell viszonyítani. Hogy miért van ez, arra rövid válasz, hogy az állam a legerősebb gazdasági szereplő. Bár vannak olyan óriásvállalatok, amelyek tőkeereje, hatalma a kisebb országokét is meghaladja, egy jól működő állam a maga területén komoly hatalom.

Állampapír devizában vagy nemzeti valutában

Ha pénzszűkébe kerül, ezen hatalmánál fogva, adók kivetésével, megemelésével, kiadások lefaragásával vagy például állami vagyon eladásával többnyire meg tudja oldani a problémáit. Olyan államoknál, mint Magyarország és sok más ország, ahol saját deviza van, az állampapírok között nagy különbség lehet abból a szempontból, hogy honi pénznemben vagy devizában bocsátották ki. Az ország saját pénzéből ugyanis – ha máshogy nem, a törvények átírása után – lényegében korlátlanul lehet újat nyomtatni, fedezetlen pénzt teremteni. Egy másik ország devizájából azonban nem.

Az állampapírt szokás kockázatmentes befektetésnek nevezni, ami azért túlzás, amint a Wikipedia államcsőd-listáján az utóbbi bő kétszáz évre feljegyzett pár száz példa is mutatja. (Az Osztrák Birodalom például 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben és 1816-ban, Ausztria- Magyarország 1868-ban, Magyarország 1932-ben és 1941-ben ment csődbe ezen lista szerint. Ami nincs rajta, hogy többször pedig közel állt hozzá.) Ám úgy tűnik, mégiscsak ez a legkevésbé kockázatos befektetés a világban. A nemesfémek vagy az ingatlanok értéke, piaci ára például erősen tud ingadozni, sokszor már-már a részvényekhez hasonlóan.

Államkötvény, kincstárjegy vagy takarékjegy?

Az állampapírok a magyar gyakorlatban két fő kategóriára oszthatók, az egy évesnél nem hosszabb kincstárjegyekre és az annál hosszabb államkötvényekre. Ezen kívül vannak még úgynevezett Kincstári Takarékjegyek, amelyek csak a postákon kaphatók. Érdemes továbbá a lakossági és az intézményi (elsősorban vállalatoknak, bankoknak, alapoknak és más jogi személyeknek kibocsátott) állampapírok között különbséget tenni, mert az utóbbi években a magyar állam kifejezetten ösztönzi a magánszemélyek állampapír-vásárlásait.

Ennek köszönhetően, míg az intézményeknek kínált rövidebb futamidejű állampapírok hozama nagyon alacsonyra süllyedt, egy évre most, 2016. decemberében például 0,4 százalékos. Eközben a lakosság még 2,25 százalékot kap ugyanerre a futamidőre, a trend azonban csökkenő, ahogy a grafikonon is látszik.

A lakossági Kamatozó Kincstárjegyek kamata

A legkedveltebb lakossági állampapírok, a Kamatozó Kincstárjegyek hozama is történelmi mélyponton van.

Az államkötvények lehetnek továbbá fix kamatozásúak és változó kamatozásúak. A változó kamatozásúak hozamát általában vagy az aktuális kamatszinthez (leginkább más, rövid lejáratú állampapírok hozamszintjéhez), vagy az inflációhoz kötik.

Ennek a kincstárjegynek nem fogsz örülni

Ám az előrejelzések szerint idén az infláció Magyarországon ismét elérheti, meg is haladhatja a két százalékot, így alighanem a 2,25 százalékos, amúgy sem túl izmos állampapír-hozamnak sem tudsz majd igazán felhőtlenül örülni. Az inflációkövető államkötvények, a PMÁK, vagy az eurós változata, a PEMÁK legalább az infláció feletti prémiumot fizetnek, ha kissé késleltetve is. Ha hosszú távra képes vagy megtakarítani, érdemes átgondolni, hogy legalább tőkéd egy részét kockázatosabb eszközökbe fektesd, például részvényekbe.

Nem minden állampapír habostorta

Mi a helyzet külföldön? Az euróban kibocsátott európai államkötvények hozamai jelenleg az EKB eszközvásárlási programja miatt, soha sem látott mélypontokon, gödrökben találhatók, ami nagyon rossz hír a megtakarítók számára. A német állampapírok hozama például öt évre és a rövidebb futamidőkre mínuszos, tíz évre is csak 0,4 százalék, de pár hete még ez is nulla körül volt. Igen, a befektetők még fizetnek is, hogy az állam őrizze a pénzüket. Svájcban még rosszabb, Japánban nem sokkal jobb a helyzet. Az USA-ban évi 2,4 százalék körül jár a tíz éves hozam, ennél a hasonló magyar államkötvények legalább 1,2 százalékponttal többet hoznak.

Régen sokáig a nemesfém számított etalonnak, a nemzeti devizák pedig nemesfémre voltak válthatók. Ám az arany, az ezüst, miközben őrzése drága, nem fial pénzt, nem kamatozik, az állampapír azonban igen. Bizonyos szempontból az önkormányzati kötvényeket is szokás államkötvényeknek tekinteni, ám egy önkormányzatnak azonban, még ha olyan nagy is, mint Budapest, London vagy New York, korlátozott a hatalma.

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget
itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral – Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Kukkants bele a könyvbe! Töltsd le 34 oldalt ingyen!

Szólj hozzá!