Mi az a lusta portfólió?

Mind gyakrabban hallasz róla, mégis sokan még nem tudják pontosan, mi is az a lusta portfólió. Az úgynevezett lusta portfólió a befektetés egyszerű, kevés macerával járó módja, de sokak szerint túl konzervatív, mások viszont benne látják a jövőbeni nyugdíjkassza alapját.

Te tudod, hogyan működik a lusta portfólió? Ha nem, ne csüggedj! Most megtudhatod.

A kétezres évek első felében kifejlesztett befektetési formát még szülőhazájában Amerikában is érik bírálatok. A Market Watch című amerikai pénzügyi portál rendszeresen közöl írásokat a témában, néhány elemző véleménye segíthet eligazodni a hazai befektetőknek.

Mi az a lusta portfólió?

Allan Roth a portál pénzügyi szakértője a lusta portfólió lényegét így fogalmazza meg.

Mindegyik ilyen portfólió a piaci árfolyamindexet folyamatosan lekövető úgynevezett indexkövető alapokat foglal magában. Lényege, hogy a befektetőknek nem kell tőzsdei szakembereket alkalmazniuk arra, hogy kiválasszák a legkedvezőbbnek tartott részvényeket és kötvényeket. Ehelyett egy indexkövető alap tartalmaz mindent és igen csekély összegért kezeli azt. Minimalizálja a költségeket. (A Vanguard, a Schwab, az iShares és a Fidelity például évi 0,04 százalékos kezelési költséggel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett 10 000 dollár után a befektetőt 4 dolláros költség terheli.) Maximalizálja a diverzifikációt.
A diverzifikáció egyébként attól függ, hogy a befektető mekkora kockázatot akar vállalni. A mérsékelt kockázatú portfólió 50, esetleg 60 százalékban tartalmaz részvényeket. A legkisebb kockázatot jelentő, konzervatív portfóliók csupán 30 százaléka részvényalapú, a jelentősebb hányada kötvény.  

Mik a lusta portfólió legfontosabb előnyei

• egyszerű
• alacsony költségű
• diverzifikált
• az elmúlt évtizedben megduplázták az értéküket

 Mi az a diverzifikáció?

A diverzifikáció attól függ, hogy a befektető mekkora kockázatot akar vállalni. A mérsékelt kockázatú portfólió 50, esetleg 60 százalékban tartalmaz részvényeket. A legkisebb kockázatot jelentő, konzervatív portfóliók csupán 30 százaléka részvényalapú, a jelentősebb hányada kötvény.     
A legegyszerűbb portfólió mindössze három csomagból áll. Egyrészt magában foglalja a teljes amerikai részvénypiacot lekövető indexkövető alapot, másrészt a teljes nemzetközi részvénypiac papírjait, harmadrészt pedig az amerikai piaci elérhető kötvényeket. Ezáltal a befektetők bevásárolhatnak a világon nyilvánosan elérhető összes cégbe, és birtokolhatják az amerikai piacon hozzáférhető körvényeket is.
Költségük alacsony.  

Mi az egyetlen kritikus pontja a lusta portfólióknak?

A lusta portfólióknak egyetlen kritikus pontja van. A részvénypiaci esések, illetve emelkedések nyomán érdemes módosítani az egyes alapok részarányán a portfólión belül. A 2008, 2009-es válság idején például a befektetőknek csökkenteniük kellett kötvényalapjukat, hogy a kötvények helyett részvényeket vegyenek. (A befektetők többsége egyébként éppen az ellenkezőjét tette.)

Miért dühös a Wall Street a lusta portfóliókra?

Paul B. Farrell a Market Watch kolumnistája meggyőződéssel vallja, hogy a lusta portfóliók sokkal kedvezőbb alternatívát nyújtanak a befektetőknek, mint a “Wall Street kaszinó” nyugdíj rulettje.  Szerint azonban a Wall Street már egy évtizede hadjáratot folytat a lusta portfóliók ellen, agresszív reklámmal gyarapodó kultúrának, a beruházókat félrevezető üzletágnak nevezve azt. 

 Farrel szerint a nagyhatalmú New York-i tőzsde nem csupán azért gyűlöli a lusta portfóliókat, mert ezek hosszú távon jobban teljesítenek, mint az S&P500. Nem is azért, mert ugyanazon a Nobel-díjas modellen alapulnak, amelyet a Wall Street topmenedzserei is használnak. Még csak nem is azért, mert nem szükséges hozzá semmiféle bonyolult algoritmus és az egyes egyéni portfóliók átbalanszírozása sem. 

A legfőbb ok, amiért a Wall Street és a többi befektetési alap vezető emberei, valamint saját brókered gyűlölik a lusta portfóliót nagyon egyszerű: ők haszonhoz csak akkor jutnak, ha te adsz-veszel, kereskedsz a tőzsdén. Egy lusta portfólió esetében azonban nincs megbízási díj, nincs jutalék. Ők rajtad csak akkor gazdagodhatnak, ha Te az ő “kaszinójukban” játszol,ahol  a „Ház” mindig nyer.
Minél több a megbízási díj, a brókerek annál biztosabban tudják lefölözni az amerikaiak nyugdíjpénzét. A 2010-ben véget ért évtizedben a Wall Street részvénypiacán inflációhoz igazított értékben az amerikai nyugdíjvagyon 20 százaléka tűnt el. Nem véletlen, hogy Wall Street bennfentesei szeretnék, hogy az üzlet úgy működjön, mint régen.      

A lusta porfólió sikerének feltételei
 
Ahhoz, hogy saját tőzsdegurud légy, nincs szükség másra, mint néhány egyszerű pénzügyi termékre,
1.    befektetéseiddel kapcsolatos reális elvárásokra,
2.    időre, hogy befektetéseidnek lehetőségük legyen arra, hogy kifussák magukat,
3.    egy jó detektorra, amely kiszűri a szélhámosokat, és megakadályozza, hogy bedőlj a kényszeres eladást és vásárlás javasló szirénhangoknak.
 
Idővel szükség lesz majd egy kis finomhangolásra, hogy a befektetett összeg emelésével átalakítsd a portfóliód egyensúlyát. és valójában a dolog ilyen egyszerű. Ez a stratégia sikeresen működik az alkalmazottként dolgozó középkorúak esetében ugyanúgy, mint a milliomos felső gazdagoknál, a kiskeresetű fiatal családoknál, vagy az egyetemről éppen kikerült fiataloknál.

Paul Farrell szerint a lusta portfólió működésének hat alapelve: 

Az ötletgazdák szerint ezek betartásával sikerül
–    diverzifikálni
–    költséget csökkenteni
–    kiegyensúlyozni a bika és a medvepiac hatását
–    olyan hozamot teremteni, amely hosszú távon jobb a piac átlagánál anélkül, hogy a Wall Street kaszinóban vesztegetnéd el az idődet és nyugdíjpénzedet.

1. Ragaszkodj az átlaghoz

A lusta befektetők azzal nyernek, hogy a középszernél maradnak. Ne vállalj különösebb kockázatot. Felejtsd el a nagy dobásokat! nem vagy a lóversenyen. Egyébként meg az anekdota szerint ha nem tudod biztosan kiválasztani a legjobb lovat, válaszd az összeset. Ha pl. gy mindössze három alacsony költségű, terhelés nélküli indexkövető alapból álló portfóliót választasz,  máris több ezer különböző részvény és kötvény birtokosa vagy ezáltal a három indexkövető alap által. A lusta portfólió dolgozik helyetted, neked nem kell mást tenned, mint nyugodtan ülni és várni.

2.  Vásárolj és ne adj el!

Warren Buffett egyszer azt kérdezte John Bogle-tól, hogy mit gondol, mikor a legjobb megtartani a részvényeket. „Örökre” – mondta Bogle. Eladni pedig  soha nem kell őket. Az indexkövető alapok tökéletes hosszú távra szóló befektetések. Ha minőségi cégekbe és indexkövető alapokba vásárolsz be, olyanokba, amelyek már eddigi is bizonyítottan jól teljesítettek hosszú távon,  nem érzel majd késztetést arra, hogy eladd ezeket a részvényeket, amikor a piaci árfolyamok zuhannak és a tv-ben mindenütt csak a szakértők hisztériáját hallod.
Az egyik lusta portfóliót egy olyan tőzsdei szakember hozta létre, aki egy 20 milliárd dolláros alapot kezel, Ő volt az, aki megvásárolta John Bogle első indexkövető alapját 1976-ban. Az alap még ma is a tulajdonában van.

3.    Ne törődj a piaci időzítéssel. Ne akarj kereskedni!

A piac véletlenszerű és kiszámíthatatlan. Jeremy Siegel közgazdász, „Részvények hosszú távon” című könyvében elemezte a tőzsde legnagyobb emelkedéseit és eséseit 1801. óta. Magyarázatot csupán 25 esetre talált. A portfóliójukon nem változtató befektetők jelentősen nagyobb haszonra tesznek szert a hiperaktív kereskedőkhöz képet. A legaktívabb tőzsdézők teljes portfóliójuknak 258 százalékát forgatják meg évente. Az adózás utáni hasznuk azonban a tranzakciós költségek, a magas kiadások, megbízási díjak, adók és egyéb fizetési kötelezettségek miatt mindössze 11,4 százalék. A kereskedéstől távol maradó portfólió tulajdonosok a teljes portfóliónak mindössze 2 százalékán módosítanak egy év alatt, ám ez éves hasznukat tekintve 18,5 százalék.

4.  Nem tudod a jövedelmed 10 százalékét félretenni a nyugdíjadra? Bizonyára túl sokat költesz

Tom Stanley és Bill Danko szerzőpáros a „Milliomosok a szomszédban” című könyvében feltárja a gazdagság titkát, ami szerintük nem más, mint a mértékletesség. Azok, akik életük utolsó harmadára milliomosok lesznek, jóval az anyagi lehetőségeik alatt költenek. Ennek ellentéte a pazarlás, a túlköltekezés, a luxuskiadások hajszolása. Egyszerű matematika. Ha semmit nem takarítasz meg, semmit sem tudsz befektetni, semmi sem marad nyugdíjas korodra. Próbáld a fizetésed 10 százalékát félretenni!

Olvasd el ezt az írást is, amelyből megtudhatod, hogyan gondolkodnak az igazán gazdagok.

5. Felejtsd el a rövid távú hasznot!

  Koncentrálj a hosszú távú, nyugdíjas korodra szóló céljaidra, és használd ki a kamatos kamat áldását. Ha egy 25 éves fiatal évente csupán 3000 dollárt tesz félre, évi 10 százalékos átlagos hozam mellett 65 éves korában egymillió dollárral mehet nyugdíjba. Ráadásul kedvező konstrukciók mellett könnyen megeshet, hogy neki magának csupán összesen 120 000 ezer dollárral kell növelnie  portfóliójának értéket. A kamatos kamatokkal és a portfólió értéknövekedésével érheti el megtakarítása az egymillió dollárt.

 
6.  Ne foglalkozz a tőzsdei hírekkel!

Fektess be „lustán” és utána csinálj, amit akarsz. Pénzügyi guruk szerint napi hat percnél többet nem érdemes a személyes pénzügyekre fordítani. Nem érdemes tőzsdei híreket nézni a televízióban, böngészni a pénzügyi lapokat. vannak sokkal fontosabb dolgok az életbe, amire a fennmaradó 23 óra 54 percet felhasználhatod.

Ha kíváncsi vagy a legnagyobbak tanácsára, szeretnéd megtudni, hogyan csinálja az amerikai pénzügyi világ egyik legnagyobb befektetője, olvasd el Warren Buffet amerikai milliárdos befektetési tanácsait. 
 
 

 
Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:

 

Szólj hozzá!