Bitcoin bányászat: Csákány helyett chip?
A Bitcoin-ok úgy jönnek létre, hogy nagy teljesítményű számítógépek nagyon bonyolult matematikai feladatokat oldanak meg. Mindez egy Blockchain nevű számítógépes hálózaton történik.
A Bitcoin bányászat nagy teljesítményű számítógépek által végzett bonyolult matematikai műveletek sora a Blockchain hálózatában, amelynek eredményképpen a rendszer új Bitcoin-okat bocsát ki a hálózatot működtető bányászok számára.
A Bitcoin Blockchain egy nyilvános regisztrációs központ, egyfajta decentralizált főkönyv, amely a Bitcoin tranzakciók történeti regisztereként funkcionál. Minden valaha megvalósult Bitcoin tranzakció itt van dokumentálva.
A Bitcoin története mutatja meg, hogy az egyes Bitcoin számlákhoz vagy címekhez pontosan mennyi Bitcoin tartozik. A decentralizált rendszerben való bizalom teszi a Bitcoin-t működőképessé. Az a tény, hogy a Bitcoin-nak nincsen központi hivatalos szerve, amely jóváhagyhatná a tranzakciók történetét, azt is jelenti, hogy azt bárki megírhatja.
Hogyan bízhatunk egy olyan történeti kimutatásban, amelyet bárki írhat és senki sem hagy jóvá? Ez azt eredményezné, hogy egy kimutatásnak számos eltérő verziója létezne, és nem tudnánk, melyik a helyes.
Vannak, akik szerint szükség lenne valamiféle szavazati rendszere, hogy biztosítani tudjuk azt, hogy meg tudjunk állapodni abban, mi a helyes verziója a kimutatásnak, és bebiztosítsuk, hogy a bűnözők nem profitálhatnak azáltal, hogy összezavarják a rendszert. De a szavazati rendszerek szükségszerűen centralizáltak és azonosíthatóak – szükséges egy központi hatóság, amely azonosítja és meghatározza, hogy kinek van joga szavazni. Ez nem történhet meg a Bitcoin esetében, mert a lényeg pontosan a központi hivatal eltávolítása a rendszerből.
A rendszernek tehát nyitottnak kell lennie, viszont egyidejűleg távol kell tartania a bűnözőket.
Ennek érdekében alakították ki a Bitcoin bányászati rendszert. Dióhéjban összefoglalva ez azt jelenti, hogy a Bitcoin protokoll szerint új Bitcoin jár minden esetben, ha valaki egy új oldalt tesz hozzá a tranzakciós kimutatásokhoz – vagyis egy új blokkot a Blockchain rendszerhez. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy a számítási erődet invesztáld ehhez. Mit értek „számítási kapacitás” alatt? Miért van erre szükség?
Létezik matematikai módja annak bizonyítására, hogy te kalkulációkat végeztél egy adattal a rendszeren belül. Ez a bizonyított számítási erő időbe és elektromosságba kerül, azaz pénzbe. A protokoll szerint azonban csak egy hiteles verziója létezhet a hálózati történetnek, ezért ha két össze nem egyeztethető verziója létezik a Blockchain-nek, az erősebb számítási kapacitással rendelkező bányász „nyer”.
Másképp megfogalmazva a szabály a következő: Pénzbe kerül, hogy egy új oldalt írjál a kimutatási könyvben. Ha mindenki egyetért abban, hogy hozzáadjuk az általad írt oldalt a „történelemkönyvünkhöz”, akkor fizetést kapsz a munkádért. De ha a többiek nem értenek egyet abban, hogy az új oldal (blokk) hozzáadásra kerüljön, akkor csak a pénzedet vesztegetted az „oldal megírásával”. Ez biztosítja, hogy mindenki, aki a történeti kimutatást írja, nagyon igyekezzen egyezségre jutni a többiekkel arról, hogy az új blokkot elismerjék, hiszen senki nem akarja vesztegetni a pénzét és az idejét. Továbbá távol tartja a bűnözőket, mert egyszerűen túl költséges hamis verziókat írogatni, amelyeket később úgyis kidob a rendszer. Lényegében erről szól a Bitcoin bányászat.Elsőre ez nagyon furcsa megoldásnak tűnhet, de valójában nagyon okos rendszer.
A bányászoknak pénzt kell befektetniük a bányászatba, és a pénzüket Bitcoin-ban kapják vissza, de csak akkor, ha a bányászási tevékenységük a hálózat számára megfelelő volt.
Ez a modell két problémát is megold: decentralizálja a főkönyvi bizalmat, így nem lesz szükség központi hatalomra, és azt is lehetővé teszi, hogy a rendszer fair módon hozzon létre és osszon szét új Bitcoin-okat, ahelyett, hogy mind a feltalálóé lenne.
Mennyi időbe telik kibányászni egy Bitcoin-t?
A Bitcoin egyik fő jellegzetessége az az, ahogy maguk az érmek létrejönnek. A Bitcoin-okat nem egyszerre bocsátotta ki a feltaláló, hanem fokozatosan, hosszú időn keresztül generálják azokat a bányászok. A rendszer mindazoknak juttat az újonnan kibocsátott Bitcoin-okból, akik részt vesznek a tranzakciós blokkok kialakításában, és azoknak a Blockchain-hez való hozzáadásában. Az érmék rátája és felső határa is teljesen átláthatóan előre meg van határozva. 50 érme jár tranzakciós blokkonként, amelyiket hozzáadtak a Blockchain-hez (ez kb. 10 percet vesz igénybe). Ez a szám a felére csökken minden 210.000 blokk után (kb. 4 évente). A Bitcoin-ok totális felső határa összesen 21 millió érme. Ez egy önkényesen meghatározott rendszer, de nem is a konkrét számok fontosak, hanem az, hogy mindez előre meghatározott. Kiemelten fontos az a tény, hogy a bányászok által végzett számítások maguk fenntartják ezt a rendszert, amelyben egy blokk kerül hozzáadásra minden 10 percben, a bányászok számától függetlenül.
Ezek alapján azt hihetnéd, hogy a bányászok kezében van minden kontroll a Bitcoin-nal kapcsolatban, a valóság azonban ennél szofisztikáltabb. Valójában amikor csak használod a Bitcoin tárcádat, keresztülmész az egész Blockchain rendszeresen, minden információt igazolsz, ideértve a titkosítást, a számítási kapacitást és, ami a legfontosabb, létrehozod az új Bitcoin-okat.
Hogyan képes a rendszer garantálni a bányászat fair működését? Ha bármi jogtalan vagy nem megfelelő történne, a bányász megtalálja a Blockchain-nek azt a verzióját, amely a szabályoknak nem megfelelően működik és kidobja azt a rendszerből. Ez magyarázza, hogy a bányászok miért követik a szabályokat: nagyon egyszerű kitörölni a kemény munkájuk eredményét egy másik bányász javára, aki – velük ellentétben – betartotta a szabályokat. Ezeknek a szabályoknak az összessége az ún. Protokoll, amely azért működőképes, mert az emberek egyetértenek abban, hogy betartsák az abban rögzítetteket, és kölcsönösen ellenőrizzék annak betartatását.
A fékek és egyensúlyok rendszere a Bitcoin.
A nagy kérdés, amit sokan feltesznek maguknak: bányásszak Bitcoin-t?
Hadd válaszoljam meg ezt a kérdést röviden és egyszerűen: valószínűleg a válasz az, hogy ne. Ne gondolkozz Bitcoin bányászáson. Ez nem „ingyen pénz” valamiféle garantált profittal. De ha kíváncsi vagy, nézzük meg, miért mondom ezt.
A bányász egy számítógép, amelyik futtat egy bányász algoritmust és ezáltal végzi az aktuális bányászást, de a személy, akinek a tulajdonában van a számítógép, ő is bányász.
Amikor azt a szót hallod, hogy bányász, az lehet, hogy a számítógépre utal, lehet, hogy a személyre, vagy mindkettőre, a kontextus függvényében.
Akkor most mit tesz egy bányász? Nos, a bányászok fogják a fel nem dolgozott tranzakciókat, és összerakják őket egy blokkban – ami nem más, mint egy új oldal, amit hozzáteszünk a kimutatási történethez. Emlékszel, hogy azt mondtuk, hogy számítási kapacitás szükséges hozzá? A bányásznak néhány számítást kell végeznie ezen a blokkon, és ezek a számítások olyan nehézségi fokozatúak, hogy időre van szükségük a teljesítésükhöz. A nehézségi fokozat önmagát szabályozza, így a blokkok átlagosan 10 percenként készülnek el, de ez nincs kőbe vésve.
Ami ezután történik, az leginkább a lottózáshoz hasonlítható, ahol a bányászok igyekeznek teljesíteni a számításokat addig, amíg valamelyiküknek nem sikerül. Az, amelyiknek sikerül, kapja a „jutalmat” néhány újonnan létrehozott Bitcoin formájában a Protokoll szerint. Minden alkalommal, amikor egy tranzakciós blokk megvalósult és hozzá lett kapcsolva a láncolathoz, minden bányász elkezd dolgozni a következő blokkon. Természetesen, minél gyorsabb a számítógéped, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elsőként oldja meg a számítási feladatot. De emlékezz, egy blokk után csak véges számú Bitcoin jár, ezért nem éri meg a világ összes számítógépét ráállítani arra, hogy oldja meg ezt az algoritmust.
A Bitcoin bányászat egy zéró összegű játszma, ami azt jelenti, hogy minden emberre, aki itt profitot termelt jut egy másik, aki vesztett.
Összefoglalásképp: a Bitcoin protokoll azért fizet az embereknek, amiért azok a számítógépeik számítási kapacitását invesztálják a Blockchain-be, de nem ígér nekik profitot. És mivel ez egy zéró összegű játszma, ha azon gondolkozol, hogy bányásszá válj, és vásárolj egy bányász felszerelést, jobbnak kell lenned, mint a versenytársaid, és ez nagyon sok kutatást és forrást igényel.
Amikor még a Bitcoin-ról alig pár ember hallott csak, és alig volt néhány bányász, a nehézségi fokozat elég alacsony volt ahhoz, hogy ez a pár ember megoldjon egy blokkot minden 10. percben. A saját laptopjaikat és asztali számítógépeiket használták arra, hogy Bitcoin-okat bányásszanak. Senki nem versenyzett, mert akkoriban a Bitcoin-ok értéktelenek voltak. Amint azonban a Bitcoin értéke emelkedni kezdet, mások is rájöttek, hogy Bitcoin-t kell bányászniuk és eladni profittal. Egyre több és több bányász csatlakozott, a nehézségi fokozat pedig automatikusan igazodott ehhez. Ahogy egyre nehezebbé vált a feladatok megoldása, egyre nehezebbé vált új blokkokat találni. Ahogy a Bitcoin hálózat egyre több bányászási erőt nyert, a nehézség is egyre nőtt, viszont az átlag idő a blokkok között maradt 10 perc.
Minden blokkért kifizetett Bitcoin most már egyre többet és többet ér, ezért egyre több ember száll be a versenybe. Így bányászként egyre kevesebb és kevesebb blokkot találnak, de minden egyes blokk egyre többet és többet ér. Tehát egy normális üzleti modell helyett, ahol naponta kapnának egy fix fizetést, a bányászok egyfajta lottót játszottak, ahol akkor kapnak csak fizetést, ha egyszer elég szerencsések lesznek ahhoz, hogy találjanak egy blokkot.
Az üzleti érzékkel megáldott emberek előnyben részesítik a rendszeres bevételt a lottózással szemben, ezért alkották meg a bányászati alapokat (mining pool). Egy csapat bányász összefog azért, hogy találjanak egy blokkot, és amikor valamelyikük megtalálja azt, a jutalmat egyenlően felosztják az alap tagjai között. Pontosan ugyanannyi profitra tesznek szert, de a nyereség így sokkal kiszámíthatóbb.
Ezzel egyidejűleg az emberek arra is rájöttek, hogy a gyorsabb számítógépek több Bitcoin-t termelnek, mint a lassúbbak. Ahelyett, hogy átlagos számítógépes processzort használtak volna, a bányászok grafikus kártya processzorokat és ún. FPGA-kat, programozható logikai kapukat tartalmazó hálózatokat (Field-programmable gate array) kezdtek el használni azért, hogy még erőteljesebb bányászási kapacitásra tegyenek szert.
Az újabb processzorokhoz igazodva a nehézség természetesen tovább fokozódott, így megszülettek az ASIC (Application Specific Integrated Circuit) bányászok. Ezek olyan számítógépek, amelyeket kifejezetten Bitcoin bányászásra fejlesztettek ki, ezért sokkal jobbak ebben. Ma nyereséges Bitcoin bányászat csak ilyen bányászokkal lehetséges.
Emlékezz, a protokoll továbbra is ugyanabban az arányban, fog Bitcoin-okat generálni és még mindig egy zéró összegű játszmáról van szó, így a gyorsabb számítógépeknek nagyobb szelet jut a tortából, a lassabbaknak pedig kisebb, de a torta mérete maga nem változik.
Létezik az ún. „cloud Bitcoin bányászat”. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy vennél egy bányászt és magad működtetnéd, bányász kapacitást lízingelsz egy cégtől, aki azt állítja, hogy nagy teljesítményű bányász farmmal rendelkezik, és diverzifikálni akarja a bevételi folyamát.
Lehet, hogy ez a megközelítés elméletileg olcsóbb és hatékonyabb, ezeknek a szolgáltató cégeknek a nagy része azonban meglehetősen megbízhatatlan, és nagyon nehéz ellenőrizni, hogy valóban azt a szolgáltatást kapod-e, amiért fizetsz. Ha nem vagy szakértő, a legjobb az, ha legalábbis szkeptikusan szemléled az ilyen lehetőségeket.
A Bitcoin bányászat nagyon technikai terület, és nagy a verseny az iparágban. A Bitcoin feltalálója úgy alkotta meg a rendszert, hogy mindenkinek fair esélyt ad arra, hogy minden egyes lépésnél becsatlakozzon a Bitcoin hálózatába, és ez önmagában óriási innováció. Ezzel együtt sokan úgy gondolják, hogy a Bitcoin bányászás nem jó, mert pazarolja az elektromos áramot.
Ezek nagyon komplex rendszerek, ezért nem állítom, hogy tudom a választ, de gondolj bele: ha nem használod a bányászati rendszert, akkor is olyan központi hatalmi egységektől függsz, akikben bíznod kell. Van egy csomó járulékos költség, mint a pénzügyi szolgáltatások díja, az infrastruktúra, az épület, az emberek, és a számítógépek, amelyekre így is úgyis szükség van.
A Bitcoin nem varázslat, és nem tünteti el a költségeket, másfajta költségek jelennek meg ebben a rendszerben egy teljesen új rendszer számára. A bányászati költségekkel annak az árát fizetjük meg, hogy megteremtünk egy központosított hatalom nélküli decentralizált rendszert.
ÚJDONSÁG!
Kriptovaluta EXPO 2018. június 16.
Gyere el és tudd meg, hogyan profitálhatsz a kriptovalutákból!
Részletek hamarosan!
Forrás: link99bitcoins.com
