állampapír

Nem minden állampapírnak fogsz ugyanúgy örülni, ha megveszed

Az állampapír, azaz kincstárjegy vagy államkötvény mindennek az alfája a befektetések világában, olyannyira, hogy a tankönyvek szerint minden másnak a hozamát az állampapírokéhoz kell viszonyítani. Hogy miért van ez, arra rövid válasz, hogy az állam a legerősebb gazdasági szereplő. Bár vannak olyan óriásvállalatok, amelyek tőkeereje, hatalma a kisebb országokét is meghaladja, egy jól működő állam a maga területén komoly hatalom.

Állampapír devizában vagy nemzeti valutában

Ha pénzszűkébe kerül, ezen hatalmánál fogva, adók kivetésével, megemelésével, kiadások lefaragásával vagy például állami vagyon eladásával többnyire meg tudja oldani a problémáit. Olyan államoknál, mint Magyarország és sok más ország, ahol saját deviza van, az állampapírok között nagy különbség lehet abból a szempontból, hogy honi pénznemben vagy devizában bocsátották ki. Az ország saját pénzéből ugyanis – ha máshogy nem, a törvények átírása után – lényegében korlátlanul lehet újat nyomtatni, fedezetlen pénzt teremteni. Egy másik ország devizájából azonban nem.

Az állampapírt szokás kockázatmentes befektetésnek nevezni, ami azért túlzás, amint a Wikipedia államcsőd-listáján az utóbbi bő kétszáz évre feljegyzett pár száz példa is mutatja. (Az Osztrák Birodalom például 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben és 1816-ban, Ausztria- Magyarország 1868-ban, Magyarország 1932-ben és 1941-ben ment csődbe ezen lista szerint. Ami nincs rajta, hogy többször pedig közel állt hozzá.) Ám úgy tűnik, mégiscsak ez a legkevésbé kockázatos befektetés a világban. A nemesfémek vagy az ingatlanok értéke, piaci ára például erősen tud ingadozni, sokszor már-már a részvényekhez hasonlóan.

Államkötvény, kincstárjegy vagy takarékjegy?

Az állampapírok a magyar gyakorlatban két fő kategóriára oszthatók, az egy évesnél nem hosszabb kincstárjegyekre és az annál hosszabb államkötvényekre. Ezen kívül vannak még úgynevezett Kincstári Takarékjegyek, amelyek csak a postákon kaphatók. Érdemes továbbá a lakossági és az intézményi (elsősorban vállalatoknak, bankoknak, alapoknak és más jogi személyeknek kibocsátott) állampapírok között különbséget tenni, mert az utóbbi években a magyar állam kifejezetten ösztönzi a magánszemélyek állampapír-vásárlásait.

Ennek köszönhetően, míg az intézményeknek kínált rövidebb futamidejű állampapírok hozama nagyon alacsonyra süllyedt, egy évre most, 2016. decemberében például 0,4 százalékos. Eközben a lakosság még 2,25 százalékot kap ugyanerre a futamidőre, a trend azonban csökkenő, ahogy a grafikonon is látszik.

A lakossági Kamatozó Kincstárjegyek kamata

A legkedveltebb lakossági állampapírok, a Kamatozó Kincstárjegyek hozama is történelmi mélyponton van.

Az államkötvények lehetnek továbbá fix kamatozásúak és változó kamatozásúak. A változó kamatozásúak hozamát általában vagy az aktuális kamatszinthez (leginkább más, rövid lejáratú állampapírok hozamszintjéhez), vagy az inflációhoz kötik.

Ennek a kincstárjegynek nem fogsz örülni

Ám az előrejelzések szerint idén az infláció Magyarországon ismét elérheti, meg is haladhatja a két százalékot, így alighanem a 2,25 százalékos, amúgy sem túl izmos állampapír-hozamnak sem tudsz majd igazán felhőtlenül örülni. Az inflációkövető államkötvények, a PMÁK, vagy az eurós változata, a PEMÁK legalább az infláció feletti prémiumot fizetnek, ha kissé késleltetve is. Ha hosszú távra képes vagy megtakarítani, érdemes átgondolni, hogy legalább tőkéd egy részét kockázatosabb eszközökbe fektesd, például részvényekbe.

Nem minden állampapír habostorta

Mi a helyzet külföldön? Az euróban kibocsátott európai államkötvények hozamai jelenleg az EKB eszközvásárlási programja miatt, soha sem látott mélypontokon, gödrökben találhatók, ami nagyon rossz hír a megtakarítók számára. A német állampapírok hozama például öt évre és a rövidebb futamidőkre mínuszos, tíz évre is csak 0,4 százalék, de pár hete még ez is nulla körül volt. Igen, a befektetők még fizetnek is, hogy az állam őrizze a pénzüket. Svájcban még rosszabb, Japánban nem sokkal jobb a helyzet. Az USA-ban évi 2,4 százalék körül jár a tíz éves hozam, ennél a hasonló magyar államkötvények legalább 1,2 százalékponttal többet hoznak.

Régen sokáig a nemesfém számított etalonnak, a nemzeti devizák pedig nemesfémre voltak válthatók. Ám az arany, az ezüst, miközben őrzése drága, nem fial pénzt, nem kamatozik, az állampapír azonban igen. Bizonyos szempontból az önkormányzati kötvényeket is szokás államkötvényeknek tekinteni, ám egy önkormányzatnak azonban, még ha olyan nagy is, mint Budapest, London vagy New York, korlátozott a hatalma.

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget
itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral – Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Kukkants bele a könyvbe! Töltsd le 34 oldalt ingyen!

Hogyan profitálhatsz a tőzsdei árfolyam növekedéséből? Az elmúlt 8 év bika piacról lemaradtál?

8 éves a bika piac! Először is tisztázzuk, hogy bika piacnak hívjuk a piacot, ha a tőzsdei árfolyamok hosszú évekig növekednek, és medve piacnak, amikor a tőzsdei árfolyamok hosszú évekig csökkennek.

Többször írtam már a robotpilóta befektetési módszerről, amelyet bárki, de tényleg bárki alkalmazhat. Nézzük most meg mit hozott volna Neked az elmúlt 8 év, ha robotpilóta befektetési módszert, vagy a lusta portfólió módszerét  alkalmaztad volna, azaz 1) NYITSZ egy értékpapírszámlát, 2)   KIVÁLASZTOD, milyen értékpapírt veszel (erről később részletesen), 3) ROBOTPILÓTA üzemmódba helyezed befektetéseidet, vagyis MINDEN hónapban, de a lényeg, hogy rendszeres időközönként FIX összegért veszel a kiválasztott értékpapírokból FÜGGETLENÜL attól, hogy a piacok éppen emelkednek, oldalaznak vagy esnek. 

Nézzük meg mit hozott volna Neked az elmúlt 8 év bika piaca azaz a tőzsdei árfolyam emelkedése a robotpilóta befektetési módszerrel?

Nézzük akkor konkrétan három esetet. Vajon melyik illik rád a legjobban? Nézd meg most mennyi pénzed lenne, ha 2009-ben elkezdtél volna robotpilóta módszerrel befektetni például az S&P500 indexkövető alapba. Én szeretem a konkrét számokat, és nem csak a levegőbe beszélni.  Mind a 3 esetben a 4 fő szám: 1) Kezdőtőke, 2) Havi megtakarítás, 3) Éves hozam, 4) Éve száma.

A hozam 9%, mert ennyit hozott éves szinten átlagban az elmúlt 8 évben az S&P500. (Miért az amerikai piacot nézzük? Erről lejebb olvashatsz. Most ne hagyd abba az olvasást emiatt, mert később megkapod a választ a kérdésedre)

Eset #1  – ez illik rád a legjobban?

1) Kezdőtőke: 500 000 Ft 2009-ben, 2) havi megtakarítás: 25 000 Ft 2009 március 1-től, 3) éves hozam: 9%, 4) évek száma: 8 év. Tehát ha 2009 március 1-én 500 000 forint megtakarításod lett volna, amelyet befektettél volna, és 2009 március 1-től pedig havonta 25 000 Ft-ot fektettél volna be az S&P500 indexkövető alapba, akkor most 4 466 115 forintod lenne.  Adóval nem számoltunk, mert csak akkor kell adót fizetned, ha kiszállsz és realizálod a nyereségedet. Ekkor a nyereséged után 15% adót kell fizetned.

profitálás tőzsdei árfolyam emelkedésből1.Ábra. Hogyan gyarapodott volna a pénzed az elmúlt 8 éve bika piacán
A számításokat a Befektetés Habbal oktatócsomag “Hogyan gyarapítsd a pénzed” kalkulátorával végeztem el ki egy-két kattintással.

Eset #2 – vagy ez illik rád a legjobban?

1) Kezdőtőke: 1 millió Ft 20009-ben, 2) havi megtakarítás: 50 000 Ft 2009 március 1-től, 3) éves hozam: 9%, 4) évek száma: 8 év.  Tehát ha 2009 március 1-én 1 millió forint megtakarításod lett volna, amelyet befektettél volna, és 2009 március 1-től pedig havonta 50 000 Ft-ot fektettél volna be az S&P500 indexkövető alapba, akkor most 8 932 230 forintod lenne.  Adóval nem számoltunk, mert csak akkor kell adót fizetned, ha kiszállsz és realizálod a nyereségedet. Ekkor a nyereséged után 15% adót kell fizetned. 

profitálás tőzsdei árfolyam emelkedésből2. Ábra. Hogyan gyarapodott volna a pénzed az elmúlt 8 éve bika piacán
A számításokat a Befektetés Habbal oktatócsomag “Hogyan gyarapítsd a pénzed”kalkulátorával végeztem el ki egy-két kattintással.

Eset #3 – vagy ez illik rád a legjobban?

1) Kezdőtőke: 5 000 000 Ft 20009-ben, 2) havi megtakarítás: 150 000 Ft 2009 március 1-től, 3) éves hozam: 9%, 4) évek száma: 8 év. Tehát ha 2009 március 1-én 5 millió forint megtakarításod lett volna, amelyet befektettél volna, és 2009 március 1-től pedig havonta 150 000 Ft-ot fektettél volna be az S&P500 indexkövető alapba, akkor most 30 781 815 forintod lenne.  Adóval nem számoltunk, mert csak akkor kell adót fizetned, ha kiszállsz és realizálod a nyereségedet. Ekkor a nyereséged után 15% adót kell fizetned. 

profitálás tőzsdei árfolyam emelkedésből3. Ábra. Hogyan gyarapodott volna a pénzed az elmúlt 8 éve bika piacán
A számításokat a Befektetés Habbal oktatócsomag “Hogyan gyarapítsd a pénzed” kalkulátorával végeztem el ki egy-két kattintással.

A fenti példákból két dolog látszik:

  1. BÁRKI meggazdagodhat (Tehát nem igaz az a tévhit, hogy nem mindenki lehet gazdag!) Csak idő (türelem) és megtakarítás, és a pénz megfelelő helyre történő befektetése kell hozzá. Ez volt a módszere a híres Rothschild családnak is.
  2.  Ha a magyar emberek ezen “rossz beidegződése”  és pénzügyi tudatlansága megszűnne, akkor Magyarország lakossága 30-40 év múlva elkezdene vagyonossá válni úgy, hogy részesedne az egyik legnagyobb gazdaság növekedéséből a tőzsdei árfolyam növekedésén keresztül. Te is közéjük tartozhatnál…vagy gyermeke(i)d…. vagyont építhetnétek!

Tehát ezzel a nagyon egyszerű módszerrel a robotpilóta módszerrel sokkal több pénzed lehet, mint amire gondolsz. Azonban sokan azt gondolják, hogy túl bonyolult és nem nekik való a tőzsdei befektetés. De ezt csak azért gondolják, mert senki nem tanított róla semmit. Most is, amikor a Pénz7 volt a középiskolákban a tőzsdei befektetésről, a tőzsdei árfolyam emelkedéséből való profitálásról egy szó sem esett.  

A tőzsdei árfolyam emelkedésből való profitálásnak van tehát ez a nagyon egyszerű módja, amit robotpilóta módszernek nevezünk,  amely mint láthattad pont annyira egyszerű, mint  bankban tartani a pénzt, csak a szóban forgó befektetésben nem elértéktelenedik a pénzed,  mint a bankban, hanem egyre több és több lesz.  … és ez annyira szépen hangzik, hogy sokan még mindig nem hiszik el, és inkább a tévhiteiket hangoztatják.  Pedig attól még soha senkinek nem lett több pénze. Igazan van?

Ha eddig Te is azok közé tartoztál, aki azt hitte nem lehet gazdag, vagy nem lehet mindenki gazdag, akkor ez nem a Te hibád. Kis megtakarítással is lehet vagyont építeni, és profitálni a tőzsdei árfolyamok emelkedéséből. Az iskolában nem tanítják ezt, a tévében sem reklámozzák, és a bulikon és összejöveteleken sem beszélnek róla a magyar emberek… ezért nem tudsz hát róla. A pénzzel kapcsolatban inkább mindig csak a panaszkodás megy.

A tőzsdei árfolyam emelkedése hosszú távon vagyont teremt Neked

Számold hát ki (például a Befektetés Habbal kalkulátorával – klikk ide!), hogy az elmúlt 8 évben, ha folyamatosan befektettél volna minden hónapban, akkor most mennyi pénzed lenne?

Az alábbi ábrán az egyik amerikai index az S&P500 elmúlt 8 éves sztoriját látod

Láthatod, hogy 2009. március 1-én 797 pont volt, most meg 2017. március 1-én 2373 pont volt. Ez az osztalékok nélkül kb. 200 %-os emelkedést jelent.

tőzsdei árfolyam S&P5004. Ábra. Az S&P500 index elmúlt 8 éve
Forrás: https://www.marketwatch.com/story/the-unrelenting-stock-market-bull-run-demands-some-respect-at-its-8th-anniversary-2017-03-09

Miért az amerikai piac? Miért nem a magyar piac?

Sokan teszik fel azt a kérdést, hogy miért amerikai tőzsde indexről beszélek, és miért nem magyarról, amikor mi Magyarországon élünk.  Sokan azt gondolják, hogy akkor ez nem is nekik való. De ebben tévednek.  A  fenti kérdésre a válaszom, hogy azért, mert nem tudok ennél jobbat, és én a legjobb és legbiztonságosabb befektetési lehetőséget akarom megosztani a pénzüket gyarapítani vágyó, ám befektetési tudással nem rendelkező emberekkel.

Tehát azért beszélünk és írunk olyan sokat az S&P500 indexkövező alapról, mert
1) Magyarországon nem tudok olyan befektetést, amely az elmúlt 100 évre visszamenőleg évi 9%-os hozamot hozott 10 éves távlatokban. Az S&P500 ezt tette. Ezzel sok embert gazdaggá tett…
2) Te is be tudsz fektetni az S&P500 indexkövető alapba innen, Magyarországról, akár magyar, akár külföldi brókercégen keresztül.
3) ehhez a befektetéshez semmilyen mélyebb befektetői tudás nem szükséges (majdnem olyan, mint a bank, csak mint minden tőzsdei árfolyam az S&P500 árfolyama is ingadozik, vagyis le-fel mozog, de hosszútávon folyamatosan nő, és mindig történelmi csúcsokat dönt)

tőzsdei árfolyam S&P5005. Ábra. Az S&P500 chartján évről évre bejelölve március 1-e 2009-2017-ig.

 

“Ha időszakosan befektetsz egy-egy indexkövető alapba  a tudattalan befektető a legtöbb hivatásos befektetőt is felülmúlhatja.” – mondja Warren Buffett

Tehát, ha te nem a hivatásos befektetők közé tartozol, nem akarsz saját portfóliót menedzselni, nem akarod kitanulni az értékalapú befektetést, csak egyszerűen azt akarod, hogy a munkával megkeresett pénzed szépen gyarapodjon, vagyonod épüljön, vagy nagyon gazdag legyél, akkor ennél egyszerűbb módszert, keresve sem találsz, mint az S&P500 indexkövető alapba való befektetést.

Ezt a befektetést hívják aktív indexalapú befektetésnek. Neked való tehát, ha nehezen tűröd a kockázatot,  nem vagy jártas az üzleti életben, a befektetések világában, de mégis részesedni akarsz a tőzsdei árfolyamok emelkedéséből és részesülni akarsz a közönséges részvényekbe történő befektetés hosszú távú előnyeiből. Az indexkövető alapok közül is a Vanguard alapok, amelyeket a legtöbben válasszák, mert egy befektetésnél a költségek vizsgálatának is nagyon jelentős szerepe van. Köztudott, hogy a Vanguard indexkövető alapoknak igen alacsony költsége van.

Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget
itt találsz:

befektetés habbalBefektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 5 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

 

mi-az-a-lusta-portfólió-1

Mi az a lusta portfólió?

Mind gyakrabban hallasz róla, mégis sokan még nem tudják pontosan, mi is az a lusta portfólió. Az úgynevezett lusta portfólió a befektetés egyszerű, kevés macerával járó módja, de sokak szerint túl konzervatív, mások viszont benne látják a jövőbeni nyugdíjkassza alapját.

Te tudod, hogyan működik a lusta portfólió? Ha nem, ne csüggedj! Most megtudhatod.

A kétezres évek első felében kifejlesztett befektetési formát még szülőhazájában Amerikában is érik bírálatok. A Market Watch című amerikai pénzügyi portál rendszeresen közöl írásokat a témában, néhány elemző véleménye segíthet eligazodni a hazai befektetőknek.

Mi az a lusta portfólió?

Allan Roth a portál pénzügyi szakértője a lusta portfólió lényegét így fogalmazza meg.

Mindegyik ilyen portfólió a piaci árfolyamindexet folyamatosan lekövető úgynevezett indexkövető alapokat foglal magában. Lényege, hogy a befektetőknek nem kell tőzsdei szakembereket alkalmazniuk arra, hogy kiválasszák a legkedvezőbbnek tartott részvényeket és kötvényeket. Ehelyett egy indexkövető alap tartalmaz mindent és igen csekély összegért kezeli azt. Minimalizálja a költségeket. (A Vanguard, a Schwab, az iShares és a Fidelity például évi 0,04 százalékos kezelési költséggel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett 10 000 dollár után a befektetőt 4 dolláros költség terheli.) Maximalizálja a diverzifikációt.
A diverzifikáció egyébként attól függ, hogy a befektető mekkora kockázatot akar vállalni. A mérsékelt kockázatú portfólió 50, esetleg 60 százalékban tartalmaz részvényeket. A legkisebb kockázatot jelentő, konzervatív portfóliók csupán 30 százaléka részvényalapú, a jelentősebb hányada kötvény.  

Mik a lusta portfólió legfontosabb előnyei

  • egyszerű
  • alacsony költségű
  • diverzifikált
  • az elmúlt évtizedben megduplázták az értéküket

 Mi az a diverzifikáció?

A diverzifikáció attól függ, hogy a befektető mekkora kockázatot akar vállalni. A mérsékelt kockázatú portfólió 50, esetleg 60 százalékban tartalmaz részvényeket. A legkisebb kockázatot jelentő, konzervatív portfóliók csupán 30 százaléka részvényalapú, a jelentősebb hányada kötvény.     
A legegyszerűbb portfólió mindössze három csomagból áll. Egyrészt magában foglalja a teljes amerikai részvénypiacot lekövető indexkövető alapot, másrészt a teljes nemzetközi részvénypiac papírjait, harmadrészt pedig az amerikai piaci elérhető kötvényeket. Ezáltal a befektetők bevásárolhatnak a világon nyilvánosan elérhető összes cégbe, és birtokolhatják az amerikai piacon hozzáférhető körvényeket is.
Költségük alacsony.  

Mi az egyetlen kritikus pontja a lusta portfólióknak?

A lusta portfólióknak egyetlen kritikus pontja van. A részvénypiaci esések, illetve emelkedések nyomán érdemes módosítani az egyes alapok részarányán a portfólión belül. A 2008, 2009-es válság idején például a befektetőknek csökkenteniük kellett kötvényalapjukat, hogy a kötvények helyett részvényeket vegyenek. (A befektetők többsége egyébként éppen az ellenkezőjét tette.)

Miért dühös a Wall Street a lusta portfóliókra?

Paul B. Farrell a Market Watch kolumnistája meggyőződéssel vallja, hogy a lusta portfóliók sokkal kedvezőbb alternatívát nyújtanak a befektetőknek, mint a “Wall Street kaszinó” nyugdíj rulettje.  Szerint azonban a Wall Street már egy évtizede hadjáratot folytat a lusta portfóliók ellen, agresszív reklámmal gyarapodó kultúrának, a beruházókat félrevezető üzletágnak nevezve azt. 

 Farrel szerint a nagyhatalmú New York-i tőzsde nem csupán azért gyűlöli a lusta portfóliókat, mert ezek hosszú távon jobban teljesítenek, mint az S&P500. Nem is azért, mert ugyanazon a Nobel-díjas modellen alapulnak, amelyet a Wall Street topmenedzserei is használnak. Még csak nem is azért, mert nem szükséges hozzá semmiféle bonyolult algoritmus és az egyes egyéni portfóliók átbalanszírozása sem. 

A legfőbb ok, amiért a Wall Street és a többi befektetési alap vezető emberei, valamint saját brókered gyűlölik a lusta portfóliót nagyon egyszerű: ők haszonhoz csak akkor jutnak, ha te adsz-veszel, kereskedsz a tőzsdén. Egy lusta portfólió esetében azonban nincs megbízási díj, nincs jutalék. Ők rajtad csak akkor gazdagodhatnak, ha Te az ő “kaszinójukban” játszol,ahol  a „Ház” mindig nyer.
Minél több a megbízási díj, a brókerek annál biztosabban tudják lefölözni az amerikaiak nyugdíjpénzét. A 2010-ben véget ért évtizedben a Wall Street részvénypiacán inflációhoz igazított értékben az amerikai nyugdíjvagyon 20 százaléka tűnt el. Nem véletlen, hogy Wall Street bennfentesei szeretnék, hogy az üzlet úgy működjön, mint régen.      

A lusta porfólió sikerének feltételei
 
Ahhoz, hogy saját tőzsdegurud légy, nincs szükség másra, mint néhány egyszerű pénzügyi termékre,
1.    befektetéseiddel kapcsolatos reális elvárásokra,
2.    időre, hogy befektetéseidnek lehetőségük legyen arra, hogy kifussák magukat,
3.    egy jó detektorra, amely kiszűri a szélhámosokat, és megakadályozza, hogy bedőlj a kényszeres eladást és vásárlás javasló szirénhangoknak.
 
Idővel szükség lesz majd egy kis finomhangolásra, hogy a befektetett összeg emelésével átalakítsd a portfóliód egyensúlyát. és valójában a dolog ilyen egyszerű. Ez a stratégia sikeresen működik az alkalmazottként dolgozó középkorúak esetében ugyanúgy, mint a milliomos felső gazdagoknál, a kiskeresetű fiatal családoknál, vagy az egyetemről éppen kikerült fiataloknál.

etf-lusta-portfolio

Paul Farrell szerint a lusta portfólió működésének hat alapelve: 

Az ötletgazdák szerint ezek betartásával sikerül
–    diverzifikálni
–    költséget csökkenteni
–    kiegyensúlyozni a bika és a medvepiac hatását
–    olyan hozamot teremteni, amely hosszú távon jobb a piac átlagánál anélkül, hogy a Wall Street kaszinóban vesztegetnéd el az idődet és nyugdíjpénzedet.

1. Ragaszkodj az átlaghoz

A lusta befektetők azzal nyernek, hogy a középszernél maradnak. Ne vállalj különösebb kockázatot. Felejtsd el a nagy dobásokat! nem vagy a lóversenyen. Egyébként meg az anekdota szerint ha nem tudod biztosan kiválasztani a legjobb lovat, válaszd az összeset. Ha pl. gy mindössze három alacsony költségű, terhelés nélküli indexkövető alapból álló portfóliót választasz,  máris több ezer különböző részvény és kötvény birtokosa vagy ezáltal a három indexkövető alap által. A lusta portfólió dolgozik helyetted, neked nem kell mást tenned, mint nyugodtan ülni és várni.

2.  Vásárolj és ne adj el!

Warren Buffett egyszer azt kérdezte John Bogle-tól, hogy mit gondol, mikor a legjobb megtartani a részvényeket. „Örökre” – mondta Bogle. Eladni pedig  soha nem kell őket. Az indexkövető alapok tökéletes hosszú távra szóló befektetések. Ha minőségi cégekbe és indexkövető alapokba vásárolsz be, olyanokba, amelyek már eddigi is bizonyítottan jól teljesítettek hosszú távon,  nem érzel majd késztetést arra, hogy eladd ezeket a részvényeket, amikor a piaci árfolyamok zuhannak és a tv-ben mindenütt csak a szakértők hisztériáját hallod.
Az egyik lusta portfóliót egy olyan tőzsdei szakember hozta létre, aki egy 20 milliárd dolláros alapot kezel, Ő volt az, aki megvásárolta John Bogle első indexkövető alapját 1976-ban. Az alap még ma is a tulajdonában van.

3.    Ne törődj a piaci időzítéssel. Ne akarj kereskedni!

A piac véletlenszerű és kiszámíthatatlan. Jeremy Siegel közgazdász, „Részvények hosszú távon” című könyvében elemezte a tőzsde legnagyobb emelkedéseit és eséseit 1801. óta. Magyarázatot csupán 25 esetre talált. A portfóliójukon nem változtató befektetők jelentősen nagyobb haszonra tesznek szert a hiperaktív kereskedőkhöz képet. A legaktívabb tőzsdézők teljes portfóliójuknak 258 százalékát forgatják meg évente. Az adózás utáni hasznuk azonban a tranzakciós költségek, a magas kiadások, megbízási díjak, adók és egyéb fizetési kötelezettségek miatt mindössze 11,4 százalék. A kereskedéstől távol maradó portfólió tulajdonosok a teljes portfóliónak mindössze 2 százalékán módosítanak egy év alatt, ám ez éves hasznukat tekintve 18,5 százalék.

4.  Nem tudod a jövedelmed 10 százalékét félretenni a nyugdíjadra? Bizonyára túl sokat költesz

Tom Stanley és Bill Danko szerzőpáros a „Milliomosok a szomszédban” című könyvében feltárja a gazdagság titkát, ami szerintük nem más, mint a mértékletesség. Azok, akik életük utolsó harmadára milliomosok lesznek, jóval az anyagi lehetőségeik alatt költenek. Ennek ellentéte a pazarlás, a túlköltekezés, a luxuskiadások hajszolása. Egyszerű matematika. Ha semmit nem takarítasz meg, semmit sem tudsz befektetni, semmi sem marad nyugdíjas korodra. Próbáld a fizetésed 10 százalékát félretenni!

Olvasd el ezt az írást is, amelyből megtudhatod, hogyan gondolkodnak az igazán gazdagok.

5. Felejtsd el a rövid távú hasznot!

  Koncentrálj a hosszú távú, nyugdíjas korodra szóló céljaidra, és használd ki a kamatos kamat áldását. Ha egy 25 éves fiatal évente csupán 3000 dollárt tesz félre, évi 10 százalékos átlagos hozam mellett 65 éves korában egymillió dollárral mehet nyugdíjba. Ráadásul kedvező konstrukciók mellett könnyen megeshet, hogy neki magának csupán összesen 120 000 ezer dollárral kell növelnie  portfóliójának értéket. A kamatos kamatokkal és a portfólió értéknövekedésével érheti el megtakarítása az egymillió dollárt.

 
6.  Ne foglalkozz a tőzsdei hírekkel!

Fektess be „lustán” és utána csinálj, amit akarsz. Pénzügyi guruk szerint napi hat percnél többet nem érdemes a személyes pénzügyekre fordítani. Nem érdemes tőzsdei híreket nézni a televízióban, böngészni a pénzügyi lapokat. vannak sokkal fontosabb dolgok az életbe, amire a fennmaradó 23 óra 54 percet felhasználhatod.

Ha kíváncsi vagy a legnagyobbak tanácsára, szeretnéd megtudni, hogyan csinálja az amerikai pénzügyi világ egyik legnagyobb befektetője, olvasd el Warren Buffet amerikai milliárdos befektetési tanácsait. 
 
 

 
Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
befektetés habbalBefektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 5 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

 

Miért a befektetések királya a részvény?

Tudsz mondani három olyan dúsgazdag embert, akinek sok részvénye van?

Eszedbe juthat például Soros György, Warren Buffett, Bill Gates (Microsoft), esetleg Elon Musk (Tesla), vagy akár a Rothschild-család is. Többségi vagy kisebbségi részvényesként mindegyik sok részvényt birtokol. Vagyonuk értéke életük során jórészt együtt nőtt a birtokukban levő részvénycsomagok értékével.

Most mondj három olyan befektetőt, aki bankbetétek segítségével lett gazdag!

Na, semmi? Esetleg kötvényekkel? Még mindig semmi? Hát ez az, erről beszélünk. Az alacsony kockázatú, teljesen kiszámítható vagy legalábbis meghatározott szabályok szerint keletkező hozamú bankbetétek, kötvények jó esetben a pénz értékének megőrzésére vagy minimális növelésére elegendők. A részvények viszont a meggazdagodás forrásai lehetnek.

Az IBM, a Microsoft vagy az Apple részvényei megsokszorozták értéküket, de létezik ilyen kötvényben is?
Aligha. (Bár van például részvényre váltható kötvény, mint egyfajta öszvér a kettő között, a gazdagodás végső forrása ott is a részvény.)

A Rothschild-ok számunkra fontos tanulságairól itt írtunk, Warren Buffett 23 tippjéről pedig itt.

A kockázatvállalás jól fizet

Hogyan lehetséges ez, miben tud többet a részvény? A kötvényeknél, bankbetéteknél lényegében pénzt adunk kölcsön valakinek fix (vagy változó, de akkor is piacközeli) kamatra. Vagy az állami garancia, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap, vagy más mechanizmus révén ezek általában alacsony kockázatú befektetések, de valamit valamiért. A kockázatnak is ára van, az alacsony kockázat vállalásáért kevés jutalom (kamat, hozam) jár a piacon, a magas kockázatért viszont magas. Ha nem így lenne, senki sem vállalna többletkockázatot, mert nem érné meg neki.

Tehát a biztonságos befektetések hozama szükségképpen alacsony, a kockázatosaké, mint a részvény, pedig magas. Persze ez csak hosszú távon igaz, és nagy átlagban. Egy adott részvény teljesen elveszítheti értékét, ha az adott vállalat csődbe megy, sőt nagyobb válságok esetén, mint az 1929-1933-as, vagy a 2008-2009-es, tömeges vállalati csődök is következhetnek. Mégis, az elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy egész ország összes vállalatának részvénye elveszítse értékét. (Kivéve talán a tömeges államosítás esetét.)

A pénzt a termelő vállalatok állítják elő

Évtizedekre, évszázadokra visszatekintve, hosszabb-rövidebb visszaesésekkel ugyan, de a gazdaságok folyamatosan nőttek. A lakosság jövedelme egyre magasabb lett, egyre többet költöttek, közben a vállalatok, részvénytársaságok nyeresége is nőtt. Méghozzá nagyobb ütemben, mint az államkötvények hozadéka. (Szintén hosszú távon és nagy átlagban.) Ha nem így lett volna, akkor nem lett volna érdemes vállalkozni, érdemesebb lett volna egyszerűen csak kötvényeket venni. Ezt is a piac alakította ki.

Apple részvény árfolyama

Az Apple részvény árfolyama

Az a jó a részvényekben, hogy ezekkel nem pénzt kölcsönzünk valakinek, hanem tőkét. Csendestársak leszünk egy nyereségérdekelt üzletben, amely jó esetben az általános gazdasági növekedéssel megegyező, vagy annál is nagyobb mértékben növeli nyereségét. Míg a kötvény kamata fix, változó, de limitált, egy prosperáló vállalkozás nyereségének határa elvileg a csillagos ég. Apró, morzsányi cégből is lehet egyszer nagy IBM. Az Apple részvényének árfolyama például 1984 óta 233,5-szeresére emelkedett, ami éves szinten 18,6 százalék, és akkor ebben még a kifizetett osztalékok nincsenek is benne.

Ha még nincsen megtakarításod, a “Hogyan legyek gazdag?” című cikkünkben találsz pár hasznos tippet , hogy hol kezd!

Nem nulla összegű játszma

Vannak olyan befektetések, amelyek úgynevezett nulla összegű játszmák: csak úgy nyerhet valaki rajtuk, hogy azt a pénzt valaki más elbukja. A részvények hosszú távú tartása nem ez a kategória, a cégek termelnek, új értéket hoznak létre, és a tőzsdei cégek összértéke az évek, évtizedek során nőttön nő. Mindenki, a befektetők összessége jól járhat a részvényekkel.

A kamat és hozam közötti nagy különbségről, a kamatozó befektetések helyett a részvények és ingatlanok hozadékáról itt írtunk:

Magas kamatot keresel? Annak neve már hozam!

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

Hogyan készíts pénzügyi tervet 2017-re, és vezess családi kasszát hogy jusson is és maradjon is?

11 gyors & fontos kérdés, amelyet tegyél fel magadnak MOST, amikor elkészíted pénzügyi tervedet 2017-re! (saját érdekedben!)

1) Van-e megtakarításod?
Ha igen mennyi profitot hozott 2016-ben? Ha nem vagy elégedett, akkor kérdezd meg magadtól: biztosan jó helyen van-e a pénzed? Ha 2016-os év egy remek év volt Neked, akkor is állj meg egy pillanatra és gondold át, hogyan tovább? Hogyan készítsd el pénzügyi tervedet 2017-re?  (ingyenes családi kassza útmutatót innen töltheted le)

2) Ha nincs megtakarításod, akkor holnaptól legyen!
Most még hónap eleje van… fizess magadnak is! Ez alatt azt értem, hogy először fizess magadnak, és tedd félre a január havi fizetésed egy részét! Tedd ezt szokásoddá! Döntsd el, és írd bele pénzügyi tervedbe, hogy mennyit fizetsz maradnak minden hónap elején, azaz mennyi pénzt takarítasz meg!

3) Mennyi adósságot hoztál magaddal 2017-re?
Számold ki, hogy mennyit kell még törlesztened a hitelkártya egyenleged miatt vagy jelzálogért, stb. Ne csak egy pillantást vess ezekre a számokra, nézd át őket jól! Okosabb tisztában lenned a jelenlegi  helyzettel, mint a szőnyeg alá seperni. Legyenek ezek a számok az ez évi pénzügyi terved kulcselemei!

4) Ha van hitelkártyád helyesen használtad azt 2016-ban?
Vedd számba, hogyan használtad a hitelkártyád eddig és az mibe került Neked? Mekkora kamatot számítottak fel, mert nem töltötted fel időben a számládat? (nézd meg az egyenlegközlőket!) Időben rendezted a hiteledet? Mennyit nyertél az időben rendezett hiteleddel? A vásárlásaid után mekkora összeget írtak jóvá a számládon? Ha átgondolt pénzügyi tervet állítasz össze, akár nyerhetsz is a hitelkártyával! FONTOS! Azonban, ha túl magas a hitelkártyád fenntartási díja a kamatok miatt, továbbá tudod magadról, hogy nem szoktad időben feltölteni, akkor rendezd a számlád, és szüntesd meg azt! A családi kassza táblázat rendszeres vezetése megóv téged a hitelkártyád helytelen használatától.

5) Mennyi pénzt kerestél 2016-ban? Mennyi pénzt akarsz keresni 2017-ben?
Hogyan kereshetsz többet? Gondolt át, van-e olyan lehetőséged, amellyel növelheted a jövedelmed! Van még olyan dolog, amivel szívesen foglalkozol? Vállalnál korrepetálást? Esetleg valamilyen munka utáni részmunkaidős állást? Vagy esetleg vannak régi holmijaid, amelytől szívesen megszabadulnál? Add el őket és azt a pénzt fektesd be! Írd be ezt is pénzügyi tervedbe!

6) Hogyan akarsz megtakarítani 2017-ban, min tudsz spórolni?
Állíts fel pénzügyi tervedet, és kezdd el vezetni a családi kasszát, ha még nem tetted! Ehhez itt találsz egy ingyenes letölthető táblázatot és hozzá útmutatót: Most kattints!>>

7) Betartottad a költségvetésed 2016-ban?
Ha nem, miért nem? Ha eltértél a pénzügyi tervedtől, akkor itt az ideje ezt a hibát javítani! Ehhez nyújt neked nagy segítséget a családi kassza rendszeres vezetése! Elképzelhető, hogy a céljaidat túl szubjektíven, irreális perspektívából állítottad össze, vagy egyáltalán nem volt költségvetési terved. Az újév új lehetőségeket ad Neked, itt az ideje, hogy elkezdj tervezni!

8) Hogyan fogsz gazdálkodni pénzeddel az újévben?
Ha eddig minden kérdésre megadtad a választ, akkor tudod, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Ez alapján optimalizáld a költségvetésed. Egy kevésbé szigorú költségvetést könnyebb tartani, ha idén volt költségvetésed, akkor azt kell jobban strukturálnod.

9) Van “sürgősségi pénzed”?
Sohasem tudhatod biztosan, mit hoz Neked a jövő: hirtelen egészségügyi problémát, váratlan elbocsátást, esetleg visszaesést az üzleti életben. Győződj meg róla, hogy a sürgősségi pénzed (6-12 hónap megélhetési költsége) rendben van-e, hogy ilyen problémák esetén kihúzzon a bajból. Ha nincs “sürgősségi pénzed”, akkor mindenképpen hozz létre egy ilyen jellegű megtakarítást is, akár havonta, erre elkülönítve apránként! Ezt is írd be e a pénzügyi tervedbe!

10) Melyek azok a pénzügyi szokásaid, amelyek szegénnyé tesznek?
Vedd sorra azokat a tevékenységeket a napi, vagy havi rutinodban, amelyeken tudnál spórolni – legalább egy 500 Ft-t! Melyek lehetnek az ilyen rutinszerű tevékenységeid? A munkahelyedről rendszeresen kijársz étteremben ebédelni? Ha főznél magadnak, sokat spórolhatnál! Nagy a kísértés, hogy új ruhákat vásárolj? Mit szólnál, ha csak átalakítanád a régieket?

11) Milyen befektetéseket ismersz, amelyek nem 1%-ot, hanem többet hoznak?
Ha nem ismersz ilyeneket, vagy még nem mertél elkezdeni befektetni, akkor tervezz be tanfolyamot, egy könyvet, vagy egy oktatócsomagot az évre, amelyet elolvasol, hogy megtakarításaidat jobban tudd fialtatni, és okosabban bánj a pénzzel.

Ne feledd, az újév új lehetőségeket hoz mindenki számára. Tervezd hát az évet sikeresre! Töltsd le 3 témában 9 önálló anyagot INGYEN összesen 90 000 Ft értékben.

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
befektetés habbalBefektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 5 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

 

Mibe fektessek egymillió forintot, kötvénybe vagy részvénybe?

A statisztikák alapján az utóbbi pár évben Magyarországon a legnépszerűbb befektetési forma az állampapír, az államkötvény volt. Leginkább az egy éves fix kamatozású lakossági kötvények (hivatalos nevükön Kamatozó Kincstárjegyek) és az inflációkövető változó kamatozású kötvények. Nem véletlenül, a magyar állam ugyanis nagyvonalú, magas kamatokat fizet a lakosságnak.

A kötvény fogalma

A kötvény fogalma a definíció szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ami nem jelent mást, minthogy a kötvény megvételével a pénzedet kölcsön adod például egy cégnek. A legtöbb kötény kamata vagy fix, vagy változó ugyan, de pontosan kiszámítható.

a kötvény fogalmaKép 1. A kötvény kibocsátás – John 2015. január 1-én vásárol a vállalat által kibocsátott kötvényekből 1 millió dollár névértéken.
A kötvény kamat 6%,  futamideje 5 év.  egy évben 60 000 dollárt kap, mivel 6% a kamat, ezért 30 000 dollárt kap 6 hónaponként.
5 év múlva február elsején, a kötvény lejáratakor John visszakapja a befektetett 1millió dollárját.

A leggyakrabban háromféle intézmény szokott kötvényt kibocsátani:
1) az állam (illetve önkormányzatok),
2) bankok és
3) vállalatok.

Az állampapírt, államkötvényt mindenütt a legbiztonságosabb befektetésként tartják számon, így Magyarországon is. Főleg, ha az adott ország nemzeti devizájában, tehát forintban van, nem pedig külföldi devizában.

A Magyarországon a lakosságnak kibocsátott banki kötvények pedig az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) hatálya alá tartoznak, így a bankbetétekkel megegyező a biztonságuk. Egyedül a vállalati kötvények kockázata nagyobb, ám ezek nem is terjedtek el nálunk igazán. A külföldön kapható magasabb hozamú vállalati kötvények kockázata pedig a részvényekéhez közeli.

részvény vagy kötvény
Kép 2: Különbség részvény és kötvény között

Kötvény és kötvény között óriási lehet a különbség

Ennek az a magyarázata, hogy a kötvények kamata, illetve hozama akkor magasabb, ha a kockázatuk is magasabb. Minél szilárdabb egy állam vagy egy vállalat helyzete, annál alacsonyabb hozammal tud kötvényt kibocsátani. Minél kevésbé kiegyensúlyozott a gazdálkodása, annál kockázatosabb a kötvényeinek a megvásárlása, ezért annál magasabb hozamot várunk el tőle mi, befektetők, a kötvények vásárlói. Ha kockáztatsz, nyilván Te is csak a magasabb hozam reményében teszed, nem ingyen.

A kockázat mérését az úgynevezett hitelminősítők igyekeznek megkönnyíteni, amelyek betűkből, vagy betűkből és számokból álló jelzésekkel értékelik a kötvénykibocsátók biztonságát. (Például AAA, BB, vagy A1, B2 stb.) A legjobb minősítésű nagyvállalatok, mint egy BMW vagy egy Apple, sok állampapírral egy szinten vannak, de a kötvényeik hozama is eléggé alacsony, jelenleg nullánál alig nagyobb. Sokkal nagyobb, 5-10 százalékos vagy még magasabb hozamú vállalati kötvények is léteznek, ezeket azonban rossz pénzügyi helyzetű vállalatok bocsátják ki, amelyek csődkockázata magas. (Ezeket bóvli kötvényeknek, junk bond-nak is szoktak nevezni)

“Ha jól akarsz aludni, vegyél kötvényt, ha jól akarsz enni, vegyél részvényt.”

Jót enni, vagy jót aludni? „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” – idézik sok helyütt J. Kenfield Morley mondását.  Azt is tartják, hogy ha jól akarsz aludni, vegyél kötvényt, ha jól akarsz enni, vegyél részvényt. Vagyis ha nem szeretnél kockáztatni, álmatlan éjszakákat szerezni pénzed biztonsága miatt, akkor maradj a magas minőségű kötvényeknél, bankbetéteknél. Ha azonban magas hozamra vágysz és ezért kockáztatni is hajlandó vagy, akkor a magasabb kockázatú termékek felé kell fordulnod. Egy biztos, az első lépés mindenképpen az legyen, hogy a befektetéshez legyen havi megtakarításod.

A kockázatvállalásért a piac egyfajta jutalmat ad, legalábbis hosszú távon pluszhozamot várhatunk tőle. A betétek, kötvények a pénz értékének megőrzésére vagy minimális növelésére elegendők, a részvények viszont a meggazdagodás forrásai lehetnek. Erről itt is írtunk.

Az állam sokat ígér

A magyar kötvénybefektetők kivételes helyzetben vannak, az európai, immáron mindhárom nagy hitelminősítő cégnél befektetési ajánlású kategóriában levő országoknál ritkaság az, ami nálunk van. Nevezetesen, hogy az infláció felett 2,75-3,25 százalékpontnyi kamatprémiumot is fizet az állam az inflációkövető, viszonylag hosszú lejáratú kötvényekre (Prémium vagy PMÁK), alaposan megnövelve és évekre előre lefixálva a hozamukat. Ennek oka főleg az, hogy a külföld helyett a belföldi megtakarítókra akar a kormányzat támaszkodni az államadósság finanszírozásánál.

Ehhez képest Nyugat-Európában jelenleg a kötvényhozamok sokszor negatívak vagy nullához közeliek. A német öt éves kötvények hozamai például november közepén mínusz 0,3, a tíz éveseké plusz 0,4 százalék közelében járt. De pár héttel korábban a tíz éves kötvényeik hozama is volt mínuszban.

Néhány kötvény összehasonlítása

Hogy egymáshoz közelebb álló állampapírokat is összehasonlítsunk egymással, Olaszországban nemrég, október 24-én 0,35 százalékos reálkamattal bocsátottak ki nyolc éves inflációkövető állampapírt. Régen, 2012-ben még 2,55 százalék volt ez a reálhozam és csak négy éves a futamidő. (Igaz, a nagy részét most már nem is magánszemélyek vették meg, hanem intézményi befektetők, ott ugyanis aukciókon értékesítik a papírokat.)

Kötvény: Német kilenc és tíz éves államkötvények hozama 1990 óta

A német kötvények hozamán jól látszik, hogy a kamatcsökkenés régen elkezdődött.

A magyar kötvénybefektetőknek most jó a soruk, de lehet, hogy ez az állapot nem fog örökké tartani, pár év múlva már rosszabbak lesznek a feltételek. Sokan azt hiszik, hogy a minikamatok világa a 2008-ban kitört válság következménye, de ez távolról sem biztos. Már évtizedek óta csökkennek ugyanis a kötvényhozamok – lásd a grafikont –, túlkínálat van pénzből. Kevés működőtőke kell és sokan tesznek félre a fejlett országokban, a többség, a kockázatkerülők kötvényekbe menekülnek.

Magasak az osztalékhozamok

Másrészt a részvényektől hosszú távon többet is lehet várni az évi 2,75-3,25 százalékos reálkamatnál. Külföldi példák alapján a részvények évtizedekre visszamenőleg évi tíz százalék felett hoztak. Hogy egy hazai példát is mondjunk: a Magyar Telekom várhatóan 25 forintos osztalékot fizet majd jövőre, az árfolyama pedig 480 forint körüli. Ez a kifizetés, ha a jövőben nem változna, egy 5,2 százalékos bankbetét vagy kötvény hozamával lenne egyenértékű. (Ennyi az osztalékhozam, 25/480.) Nagyon hasonló ehhez például a német Daimler autógyár részvényének és több más nyugat-európai részvénynek a várható osztalékhozama is.  A hozam és a kamat közötti különbségről itt tudsz olvasni>>.

Tehát akkor mibe fektessünk pár millió forintot, legalább néhány évre? Ha nyugodtan akarunk aludni, akkor magas minőségű kötvénybe, például magyar állampapírba. De ha meg szeretnénk gazdagodni, akkor inkább részvényekbe. Egy másik jó megoldás a pénz megosztása kétfelé, egy részéből vehetünk állampapírt, a másik részének segítségével pedig részvényeket.  Egy ökölszabály szerint a pénzed 30-40%-át kötvényben, 60-70%-át pedig részvényekben tartsd! Ez azonban az életkorral és az egyéni kockázatvállalási kedvvel is változhat. Minél fiatalabb vagy vagy minél hosszabb ideig tudsz megtakarítani, és minél erősebb idegzetű, vagyis kockázattűrőbb, annál több részvényt érdemes tartani.

A kötvényeket és kötvény befektetéseket a Vagyonteremtő Szuperkonferencián részletesen megismerheted.

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

Magas kamatot keresel? Annak a neve már hozam!

A nulla körüliek a banki kamatok Magyarországon, sőt szinte az egész világon, kivéve olyan helyeket, mint néhány háborús övezet, banánköztársaság vagy egyéb nyersanyagfüggő féldiktatúra. Sőt a fejlett országokban már a negatív kamat sem ritka, bár egyelőre csak nagybefektetőket sújtanak ezzel, a magánszemélyekre kirótt negatív kamatot sok helyen tiltják a hatóságok. De ha a bankszámlák fenntartásának költségét is levonjuk a nulla kamatból, az már egyes magánbefektetőket is érint. Mit lehet ilyenkor tenni? E probléma megoldását úgy hívják: hozam.

A negatív kamatok okozta komoly gazdasági zavarokról itt írtunk részletesebben.

Mi is a kamat?

A pénz ára, szokták mondani, pontosabban a pénzkölcsönzésé, valaki használja a pénzünket, és ezért díjat fizet. Alapvetően, piaci viszonyok között ezt is a kereslet-kínálat határozza meg, ha sokan akarnak kölcsön adni, és kevesen kölcsön venni, akkor csökken az ár, azaz a kamat. Ha meg erős a hitelkereslet, sokan akarnak eladósodni, de kevesen hiteleznének, akkor emelkedik a kamat. Ebbe azonban a jegybankok, esetleg más hatóságok gyakran belepiszkálnak. Ahogyan mostanában is, a 2008-as válság óta, gazdaságélénkítő próbálkozásaikkal, a piacokra öntött tömérdek pénzzel. Ezért alacsonyak most a kamatok, és még várhatóan sokáig azok is maradnak.

A kamat valamiféle megegyezés eredménye vevő és eladó, azaz kölcsönvevő és kölcsönt nyújtó között. (Amikor a bankba teszed a pénzed, nyilván te vagy a kölcsönt nyújtó személy és a bank lesz az adós, bankhitelnél pedig fordítva.)
A kamat vagy fix, vagy változó, de ha változó, akkor is pontosan le vannak fektetve a szabályok, hogy hogyan változik. Például a jegybanki alapkamat felett két százalékpont, vagy az ekkor közzétett fogyasztói infláció felett két és fél.

Mi az, hogy jegybanki alapkamat?

A jegybanki alapkamat egy ország irányadó kamatát jelenti, amit az adott ország központi bankja, azaz jegybankja határoz meg. A jegybanki alapkamat alapján állapítják meg a kereskedelmi bankok a betéti és a hitel kamataikat, tehát a jegybanki alapkamat nagy hatással van a banki kamatokra, és ezáltal a gazdaságra is. Jelenleg Magyarországon a jegybanki alapkamat nagyon alacsony 0,9%. Az alábbi táblázatban 2015. márciusától látod az alapkamatot, amely folyamatosan csökkent. Azonban nem volt ez midig így. 1995-ben például az alapkamat 28%!

alapkamatForrás: https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa

A kamat megegyezés kérdése, a hozam az árfolyamoké

A hozam lehet bármi, ami a pénzed hozadéka. Nem csak egy kölcsönügylet eredménye, mint a kamat, hanem nyereségrészesedés egy vállalkozásból, mint az osztalék. Vagy árfolyamnyereség egy spekulációból, mint a részvények adásvétele, de akár egy lakáseladáson elért nyereség is, vagy ha olcsón vettél eurót, és most drágábban adod el. Minden hozam, ami többletet a pénzed neked adott valamilyen befektetéssel. A kamat is a hozam egyik fajtája.

Ám a hozamfajták többsége, mint az árfolyamnyereség vagy az osztalék, nem olyan lefixált, előre kiszámítható, valamilyen szerződésben, megállapodásban rögzített dolog, mint a kamat. Lehet magasabb is, alacsonyabb is, attól függően, hogy valamilyen befektetés, termék piaci ára hogyan alakul. A lakás ára például az ingatlanpiaci viszonyoktól, valamint a vevők és eladók makacsságától vagy engedékenységétől, tárgyalási készségétől, sőt a kedvétől vagy ízlésétől, a vak szerencsétől is függ. (Sok vevő például egyszerűen beleszeret egy adott lakásba.) Az ingatlanok értékét ezért pontosan megállapítani nem is lehet, 10-15 százalékos eltérés két egyforma lakás között bármikor előfordulhat.

A kockázatért fizet neked a piac

A részvények árfolyama is a piaci viszonyok függvénye, és nagyon sok függ attól, hogy milyen időpontban, milyen áron vettük és adjuk el. Aki OTP-részvényt vett a 2008-2009-es zuhanásban 2-3 ezer forinton, az nagyon szép hozamot érhetett el. De az is, aki az utóbbi években négyezer forintért vette, és mostanában hétezerért eladta. Ha viszont a 2000-es évek elején vette négyezerért, mára a nyeresége jórészt elinflálódhatott, a hozama nem olyan szép, hiába áll az OTP ennek majdnem kétszeresén.

Az OTP árfolyama, 2000. november 3-2016. november 3.

Az OTP árfolyama, 2000. november 3-2016. november 3, forrás: Bet.hu.

A hozam tehát többnyire nemcsak változó, hanem kiszámíthatatlan is. Ilyen termékekbe, mint részvény, ingatlan, deviza emiatt nyilván jóval kockázatosabb befektetni, mint bankbetétbe vagy államkötvénybe. Miért is tesznek akkor ilyet az emberek? Mert a várható hozam is magasabb. Ha nem lenne így, nem lenne érdemes befektetni, és az emberek nem is tennék. A kockázatnak is ára van, minél magasabb a kockázat, annál magasabb hozamot várunk el tőle. A bizonytalanság, a kockázat általában a hozamok ingadozásában jelentkezik.

Így működnek a legnagyobb guruk

Extrém példája ennek, hogy olyan híres befektetési guruk, mint Soros György vagy Warren Buffett, és sokan mások, akiket a magyar közönség nem annyira ismer, egyes években megkétszerezték vagyonukat tőkepiaci befektetéseikkel, más években meg esetleg a harmadát-negyedét is elbukták. Azért lettek mégis nagyok, mert a hozam hosszú távú átlaga nagyon jó lett, évi 20-30 százalékos is. Ehhez persze sok tanulás és ismeret kell. Warren Buffett értékalapú befektetésének alapelveinek következetes betartásának  eredményeként átlagban évi 20%-os hozamot ért el, amely következtében 60 év alatt a világ második leggazdagabb emberere lett.

Soros György befektetési alapelvei különböznek Warren Buffett értékalapú befektetési elveitől, mégis legendás hírű lett befektetéseiről. Ez azt mutatja, hogy nem egy út van a pénz gyarapításához.

Ha tehát a jelenlegi kamatszegény, már-már kamatmentes környezetben valaki hosszabb távon szeretne némi pluszhozamot elérni, akkor bizony kockáztatnia kell. Általában részvények, részvény indexek, ingatlanok, esetleg árupiaci befektetések jöhetnek szóba, amelyek kockázatosak ugyan, de hosszabb távon képesek megverni a kockázatmentes befektetéseket.  A részvényindexek közül a Vanguard S&P500 indexkövetőalapba történő befektetésről itt olvashatsz bővebben.
Aki nem akar kockázatot vállalni, annak egy egészséges kompromisszum pedig a nulla kamat és a kockázatosabb hozamfajták között a magyar állampapír, a jelenlegi évi 2-3 százalékos kamataival.

Hogyan lehetsz te is részvényes, hogyan indulhatsz el a vagyonosodás útján, akár egy átlagfizetésből is? Erről ezt az írást feltétlenül érdemes elolvasni.

Arról pedig, hogy mégis mit kezdjünk azzal a kezdőtőkével, amit sikerült előteremtenünk, összespórolnunk, arról itt olvashatsz egy hasznos bejegyzést.

Segítséget a tőzsdézéshez itt találsz:
Tőzsde habbal

Klikk ide a segítségért!

Hogyan lesznek a gazdagok egyre gazdagabbak?

 Az utóbbi években a világ leggazdagabbjai főleg azért gazdagodnak folyamatosan, mert nagyon sok részvénybe, kötvénybe, aranyba, műtárgyba, ingatlanba fektettek, ahogy a gazdag családoknál ez egyébként régen szokás. Vagyis megtakarítottak és a megtakarításukat befektették.

Tehát annak, hogy a gazdagok egyre gazdagabbakká válnak az az egyszerű képlete, hogy:

M ( megtakarítás) + B (befektetés) + I (idő) = V (vagyon)

Minél hosszabb ideig csinálod ezt, annál nagyobb vagyonra tehetsz szert. Így lett nagy vagyon a  például a Rothschildoknak.

 

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

Az elmúlt években a világ nagy jegybankjai folyamatosan rengeteg pénzt öntenek a tőkepiacokra a 2008-2009-es válság óta, hogy a gazdasági növekedést ösztönözzék. Ezek a pénzek pedig óriási áremelkedést okoztak a részvény- és kötvénypiacokon, de sok más befektetésnél is. Például a legfontosabb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500 index tíz éve 1400 pont körül volt, ma 2100 felett jár, a növekedés 50 százalék feletti. De volt közben a mélyponton 740 pont körül is, aki ott vásárolt, megháromszorozhatta a vagyonát dollárban!

Jó hír! Te is befektethetsz az S&P 500 indexkövető alapba! Ez ma már mindenki számára lehetséges! Soha nem volt ilyen egyszerű vagyont építeni, mint ma!

Szinte minden értéke emelkedett mostanában – örülhettek a gazdagok

  1. Hasonlóan viselkedett a német tőzsde vezető mutatója, a DAX index is, még a válság előtti 2006 őszi állapothoz képest is 71 százalékot ment fel.
  2. Az arany tíz éve 600 dollár körül járt, most pedig még egy pár éves visszaesés ellenére is több mint a duplája, 1275 dollár unciánként.
  3. Aki magyar forintban gondolkodik, mert Magyarországon él, az még jobban járt volna ezekkel a külföldi befektetésekkel, tíz év alatt ugyanis az euró/forint mintegy 19, a dollár/forint pedig 40 százalékkal ment fel. (Durván 260-ról 310, illetve 200-ról 281 forintra.)
dax-index-gazdagok

Miért lesznek a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek?


Hja, a gazdagoknak könnyű, van miből ilyesmit vásárolniuk, mondod most, nekem bezzeg nincsen tőkém.

Azt hiszed, pénzt csak pénzből lehet csinálni?

Ez nem egészen így van. És most nem arra gondolunk, hogy nagy tehetségű tudósok vagy művészek is lesznek néha dúsgazdagok, vagy hogy a hatalmat, politikai befolyást milyen csúnyán pénzre lehet váltani. Neeeem! Szó sincs erről!

Befektetésre gondolunk. Bárki befektetheti a pénzét. A vagyonépítéshez nem kell szerencsésnek lenned, és nem kell nyerned a lottón. Csak türelmesen kell megtakarítanod lehetőleg minden hónapban, majd  a megtakarításodat kitartóan befektetned. Ennyi.

Sokan csak elkótyavetyélik a pénzt! Te is…? – ez a szegénység útja

Akár hiszed, akár nem, nem csak az a fontos, mennyi pénzed van. Tele van az internet olyan történetekkel, amikor valaki nagy összeget nyert a lottón, majd villámgyorsan elverte a teljes nyereményét, esetleg még ráadásképp plusz adósságokat is felhalmozott. Sok olyan esetet is ismerünk, amikor örökösök kótyavetyélik el a családi vállalatbirodalmat, amikor elúszik az ősi kastély vagy a gyár, a jacht.

Ráadásul ott vannak azok az esetek, amikor valaki egy sufniban kezdte barkácsolással, vagy újságkihordással és pár filléres részvénnyel, és a világ leggazdagabb emberei közé küzdötte fel magát.

Gazdagnak lenni nem feltétlenül azt jelenti, hogy sok pénze van valakinek. Vannak, akiknek a zsebében éppen egy lyukas vas sincs, vagy saját tőkéjük negatív, azaz több az adósságuk, mint a vagyonuk. De fel fognak tudni állni ebből is, tovább tudnak lépni, ismét fel tudnak törni. Vannak dúsgazdagok, akik többször teljesen tönkrementek, de mindig újra és újra tudták kezdeni, és végül végleg befutottak. Erről is számos történet szól.

Legyen a munkád és a spórolás a hobbid!

Úgy tűnik, gazdagnak lenni elsősorban hozzáállás, gondolkodásmód kérdése.  Az egyik, Zig Ziglarnak tulajdonított mondás szerint a gazdagoknak kis televíziója, de nagy könyvtára van, a szegényeknek pedig kis könyvtára, de nagy televíziója. Ma már könyv helyett sokan tableten olvasnak cikkeket, blogokat és elektronikus könyveket, de a mondás azt fejezi ki, hogy a gazdag és sikeres emberek állandóan próbálják magukat tovább képezni, és ezt gyakran előnyben részesítik a szórakozásnál. Sokszor a munkájuk a hobbijuk.

A szegények sem lesznek feltétlenül egyre szegényebbek, bár a 2008-ban kezdődött válság sokakat rosszabb helyzetbe hozott, és a több évtizedre visszatekintő adatok szerint az amerikai vagy a nyugat-európai munkások reáljövedelme is sok esetben stagnál. Ennek oka sokrétű, egyrészt a gépek, automatizálás, robotika miatt van kevesebb szükség képzetlen, rutinmunkát végző alkalmazottakra. Másrészt az olcsó bérű országok versenye (a globalizáció) okoz ilyen folyamatot.

Erre is az a gyógyír, hogy képezd magad, tanulj, akár egy új szakmát is érdemes lehet esti vagy levelező szakon elvégezni, vagy legalább egy nyelvet tanulj meg, ha még nem tudsz. Másrészt ha spórolsz, megtakarítasz,  és te is veszel részvényeket, akkor te is részesedhetsz azokból a folyamatokból, amik miatt a gazdagok egye gazdagabbak.

Arról, hogyan kezdd a spórolást, és miként lehet egymillió forintot átlagos körüli fizetés mellett is összespórolni, itt írtunk: Hogyan legyek gazdag?

Tehát, a gazdagok nem azért lesznek egyre gazdagabbak, mert a jelenlegi rendszer nem tökéletes és minden rossz irányba megy. Neeem. Na jó persze nem tökéletes, de semmi nem tökéletes.   A gazdagok azért lesznek egyre gazdagabbak, mert MEGTKARÍTANAK és BFFEKTETNEK.

Az egyetlen egy út arra, hogy ne legyenek anyagi gondjaid és vagyont építs nem más, mint, ha eddig nem tetted, akkor megtakaríts, és ha eddig nem tetted, akkor fektess be. Ha pedig már vannak megtakarításaid, akkor képes legyél minél nagyobb hozamú befektetést tudj kiválasztani.

Akik nem takarítanak meg csak fizetésükből élnek, és azt hiszik, hogy pusztán a jó fizetésből gazdagok lesznek, és azt vesznek majd, amit akarnak, akkor egy nagy HIBÁT követnek el.

A jó fizetéssel akkor lehetsz csak gazdag, ha egy nagy részét megtakarítod és befekteted.  Minél nagyobb részét. Ha ezt teszed, akkor nagy vagyont építhetsz!

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

Szeretnéd, ha az unokáid Rothschildok lennének? Spórolj és építs vagyont!

Azt hiszed, a magyar átlagemberek menthetetlenül szegények, esélyük sincsen arra, hogy pénzügyileg felemelkedjenek? Hogy soha nem lehet belőled vagy legalább utódaidból Rothschild? Nagyot tévedsz. Egyszerű, ősi módszerekkel, józan paraszti ésszel is hatalmas előrelépést lehet tenni a gazdagodás felé.

spórolás, vagyon

Eurostat

Az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által készített ábrák azt mutatják, hogy a lakosság hány százaléka nem tudna kifizetni egy váratlanul jelentkező nagyobb kiadást, azaz mekkora hányaduknak nincsen lényeges mértékű tartaléka, megtakarítása. Legalábbis likvid, azaz gyorsan pénzzé tehető tartaléka, amiből napokon belül ki lehet fizetni valamilyen nagyobb összeget. Fontos, hogy likvid legyen, mert sok magyar vagyonának nagy része vagy egésze a saját ingatlanban fekszik, esetleg valamilyen kft.-üzletrész vagy bt.-részesedés formájában egy családi vállalkozásban, ezeket azonban csak bajosan lehet pénzzé tenni.

Ha megnézzük a szintén az Eurostatnál látható európai térképet, azon is sötét színnel van jelölve Magyarország, ami azt jelzi, hogy a legmagasabb sávban, 55 és 80 százalék között van a rendkívüli kiadásokat finanszírozni nem tudók aránya.

spórolás, vagyon

Eurostat

Az ábrák látszólag a pesszimistákat igazolják, hiszen a magyarok 72 százaléka nem tudna egy rendkívüli kiadást finanszírozni. Ezzel pedig mindjárt az élen vagyunk az Európai Unióban, még a válság sújtotta Görögországra, Ciprusra, vagy a sokáig nagyon szegénynek számító Romániára, Bulgáriára is sokkal jobb értékeket hoztak ki. De ne tessék elcsüggedni, a valóság ennél jóval többet tartogat nekünk.

Nem olyan nehéz a középrétegbe kerülni

Tényleg azt hiszed, hogy nem tudsz jobb lenni a magyar lakosság körülbelül háromnegyed részénél? Nem tudnál a jobbik negyedbe sem tartozni? Ebben egészen biztosan tévedsz, csak tudás, jókora elszántság, munka, talán némi makacsság kell hozzá. Mivel szegény az ország, a mérce is más, mint mondjuk Svájcban. A TÁRKI nemrég közzétett tanulmánya tízmillió forint alatt lényegében vagyontalannak tekinti a magyarokat, 10 és 70 millió közötti vagyonnal már a középrétegbe lehet tartozni. (Ebbe a saját ingatlant is beleszámolják, amelyben a legtöbben laknak.)

No de hogyan is szerezhetnék legalább tízmillió forintos vagyont, ha semmim sincs, ha csak keveset keresek, ha a megélhetés is nehéz, ha szórakozni sem járok? Hogyan lehetne akár csak egymillió forintom is? Ősi, hétköznapi módszerekkel, okos spórolással, a felesleges holmik eladogatásával, fontos költségtételek mérséklésével, hitelcsapdák kikerülésével a legtöbb ember össze tud szedni egymillió forintot egy év alatt. Erről itt írtunk részletesen, ha még nem olvastad, semmiképp se hagyd ki.

Mennyi lesz a mostani egymillióból?

Azt mondod, egymillió forint semmire sem elég? Ebben ugyan van valami, de valljuk be, ez sokkal, de sokkal több, mint a nagy semmi, amire eddig jutottál vagy ez után jutnál azzal, ha mindig minden pénzed elköltöd. Ráadásul van egy nagy barátod, az idő. Egyrészt nem szabad egy év után sem felhagynod a tudatos, nem feltétlenül önsanyargató, de viszonylag szigorú, a józan önérdekeidet szolgáló, okos spórolással. Érdemes lesz folytatni. Másrészt, a kamatos kamat hatalmas úr.

Tudtad, hogy egymillió forintból még szerény, a magyar lakossági állampapírok által fizetett évi három százalékos (reál)kamattal is 1,81 millió lesz húsz év, 2,43 millió harminc év, 4,38 millió 50 év alatt? Ha pedig sikerülne nagyon magas, évi 20 százalékos hozamokat elérned, ami a részvénypiacokon egyáltalán nem lehetetlen, akkor egyetlen millióból 9,1 milliárdot is lehet csinálni egy fél évszázad alatt, amint azt a táblázat mutatja. Legalábbis a legjobbak, mint Warren Buffett vagy Soros György, hasonló eredményeket értek el.


Rothschild, kamat,

Warren Buffett véleményét a matrac alatt tartott pénzről itt megtalálod, és nézd meg  23 tippjét is itt!  Ismerd meg a guru gondolkodását te is.

Egy eléggé reális forgatókönyv a részvénypiacok történelmi, hosszú távú teljesítményei alapján, ha évi 10%-os hozammal kalkulálunk, és egy középkorú személy esetében harminc éves megtakarítási időt feltételezünk a nyugdíjig. Ebben az esetben a jelenlegi egymillió forint értéke 17,5 millió forintra nőne.

Tanítsd meg a gyerekeidnek, és övék lesz a jövő

És hogy hogy hogyan jönnek ide a Rothschildok? Az ugyan valószínűtlen, hogy egy most 30-60 éves, átlag körüli bérből élő magyar állampolgár még életében olyan igazán nagyon dúsgazdag legyen. De Rothschildok sem egyik napról a másikra lettek azzá, évszázadokon és generációkon keresztül tartott a felemelkedésük, egyszerű pénzváltókból lettek lassacskán bankárok, azután uralkodók házi bankárai, majd a 19. század legvagyonosabb családja.

Ha annyira dúsgazdagon, mint a Rothschildok, nem is, de vagyonosan és jómódban van esélyed leélni utolsó éveidet, ha időben észbe kapsz. Ha pedig gyermekeidnek, unokáidnak is megtanítod, amit tanultál, ráveszed őket arra, hogy hasonlóan ügyesen bánjanak a pénzzel, akkor lehet, hogy pár generáció múlva a te családod lesz a gazdagság egyik szinonimája.

Concordia, integritas, industria” – írja a Rothschildok jelmondata címerükben, azaz körülbelül egyetértés, romlatlanság, szorgalom. Nem ártana eltanulni tőlük.

Arról pedig, hogy mégis mit kezdjünk azzal a kezdőtőkével, amit sikerült előteremtenünk, összespórolnunk, arról itt olvashatsz egy hasznos bejegyzést.

Segítséget a tőzsdézéshez itt találsz:
Tőzsde habbal

Klikk ide a segítségért!

részvénybefektetés

Részvény- vagy indexbefektetés, ez itt a kérdés

Tényleg olyan jó a részvénybefektetés hosszú távra?

Sokszor halljuk, hogy a részvények igazán hosszú távon hoznak sokat, jellemzően felülteljesítik a kamatozó befektetéseket és az inflációt. Hogy volt ez az utóbbi húsz évben? Valóban olyan jó a részvénybefektetés  hosszú távra, mint ahogy azt sokan állítják?

Indexek hozama az elmúlt 20 évben

Kiszámoltuk, mennyivel emelkedett pár fontosabb tőzsdeindex, a német DAX, a francia CAC-40, az amerikai S&P 500 és a japán Nikkei 225  az utóbbi húsz évben. A nyertes a négy index közül a DAX volt, amely 291 százalékkal ment fel (2659 pontról mintegy 10 400 pontra), azaz közel négyszeresére. Az amerikai index is több mint háromszorosára emelkedett, a francia csak nagyjából kétszeresére, a japán mutató pedig még csökkent is valamelyest.

 

Tőzsdeindexek hozamai az elmúlt 20 évre

Éves szintre átszámolva az értékeket, amint táblázatunk mutatja, a DAX hét és az S&P 500 majdnem hat százalékos éves hozama eléggé vonzó. Tovább javítja a képet, ha a magyar szemléletnek megfelelően a deviza-árfolyamok változását is figyelembe vesszük. Ekkor a sok éves forintgyengülési tendenciának megfelelően a német index már 9,3, az amerikai 8,8 százalékos éves szintű hozamot mutat. A francia részvénypiac is hat százalékra javít, sőt a japán részvények is a pozitív tartományba kerülnek. A jen ugyanis sokat erősödött ez alatt az idő alatt, így jenben részvényeket tartani végső soron kifizetődő volt.

Részvényindexek éves hozamai az elmúlt 20 évre

Az infláció hatása a(z) befektetésekre/hozamokra/indexek hozamára

Kérdés azonban az is, mi történt ez idő alatt a magyar forint vásárlóerejével. A magyar infláció húsz év alatt évi 5,8 százalékra rúgott, mert igaz ugyan, hogy az utóbbi pár évben nulla közeli lett, de a kilencvenes évek elején, a 2000-es évek elején még két számjegyű volt. A pénzromlást a négyből három indexnek sikerült túlteljesítenie, igaz, a franciának csak mérsékelten.

A német infláció azonban az utóbbi húsz évben becslésünk szerint az évi két százalékot sem érte el, a francia és az amerikai sem volt sokkal magasabb, szintén valahol évi két százalék körül ingadozott. A japán pénzromlás pedig ezeknél is jóval alacsonyabb volt, alig haladta meg a nullát.

(Inflációs grafikonok itt láthatók:
https://www.inflation.eu/inflation-rates/germany/historic-inflation/cpi-inflation-germany.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/france/historic-inflation/hicp-inflation-france.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/united-states/historic-inflation/cpi-inflation-united-states.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/japan/historic-inflation/cpi-inflation-japan.aspx ).

Aki tehát eurója (húsz éve még márkája, frankja), dollárja értékét akarta megőrizni, az alapvetően jól járt, mert mindhárom tőzsdeindex bőven infláció felett teljesített. A japán jen az egyetlen, amelyre ez nem igaz, de mint tudjuk, az az ország több mint 25 éve küzd a recesszióval.

Az 1996-os évben egyébként viszonylag magasak voltak a tőzsdei árfolyamok, akkor már sok éve, lényegében az 1987-es krach óta felfelé tartottak a részvényárak. Aki nem ekkor vásárolt be, hanem valamelyik tőzsdei összeomlás után, az jobb eredményeket érhetett el. A dotcom-lufi összeomlása utáni lejtmenetben például a DAX index 2003-ban lényegében az 1996-os szintre esett vissza. Az S&P 500 is hasonlóan esett akkor, sőt ez a mutató még a 2008-2009-es nagy válság idején is az 1997-es szintekre zuhant. Aki ilyenkor, összeomlásokban vásárolt részvényeket, az rendszerint sokkal jobb eredményt ért el, mint aki nagy emelkedések után, a csúcsokon szállt be.

 

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget
itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!