Vajon Neked is vannak automatikusan bekapcsolódó félelmeid, szorongásaid a pénzről? Hogy hogyan szerezd meg, hogy elég lesz-e , hogy nem veszíted-e el?

A legtöbb ember pénzkeresetét, pénzgazdálkodását és pénzzel kapcsolatod döntéseit félelmei és hiedelmei irányítják. Észrevétlenül…

Észre sem vesszük, és úgy hozzuk meg igaznak és helyesnek hitt döntéseinket. De vajon tényleg jó hiedelmek és érzelmed alapján hozni pénzügyi döntéseket? Milyen eredményre vezethet mindez, ha hagyod, hogy hiedelmeid irányítsanak?

Hogy Neked nincsenek hiedelmeid? Mert, amit gondolsz az úgy igaz. Úgy van, és kész.  Hát ha ennyire zárt vagy, akkor kérlek ne olvass tovább, mert ez az írás semmi újdonsággal nem szolgál majd Neked. De ha Te azok közé tartozol, akik már rajta kapták magukat azon, hogy pénzügyi döntéseiket érzelmeik és félelmeik alapján hozzá, akkor ez a cikk segítségedre lesz. 

Mert minden családban vannak olyan hiedelmek a pénzről, amelyek ma is ott él a tudatodban. Észre sem veszed, de azok alapján döntesz. Jó lenne hát megszabadulni tőlük? Nézzük hát! Hogyan szabadulhatsz meg tőlük örökre! 

Családi hiedelmek a pénzről

• “Állandóan össze kell húznunk a nadrágszíjat.” 
• “A mi családunkban a pénz soha nem jött könnyen.”
• “A pénzért keményen meg kell dolgozni. “
• “Tisztességes úton nem lehet meggazdagodni.” 
• “Én soha nem nyerek semmit.”
• “Nagyon meg kell nézni, hogy mire költünk.” 
• “A takarékosság az egyik legfontosabb erény.”
• “Mindig ideges vagyok, ha nagyobb összeg van nálam.”

Hiedelmek a pénzről, amelyek mindegyike egy-egy felfogást tükröz, és amelyek közül néhány nyilván unalomig ismerős számodra is. 

Az egyik barátnőm – még általános iskolásként – elvesztette egyszer az iskolai ebéd befizetésre kezébe adott pénzt, ami akkor drámai veszteség volt a családnak.  Az eset máig hat: az utcán jártában keltében, de még mozielőadás közben is időnként kicsit szégyenkezve, de titokban rendszeresen ellenőrzi a pénztárcáját. Egy másik ismerősöm rendre azt hallotta otthon, hogy a “pénz piszkos,” “a gazdagok tisztességtelenek.” Ma is meggyőződése, hogy becsületes emberek csak a szerényen, folyamatos lemondásban élők lehetnek.

Soha ki nem nőtt hiedelmek a pénzről – Neked is vannak?

Vajon Neked is vannak automatikusan bekapcsolódó félelmeid, szorongásaid a pénzről? Hogy hogyan szerezd meg, hogy elég lesz-e , hogy nem veszíted-e el? A pénzzel kapcsolatos  pozitív, vagy negatív emlékek, érzelmek kisgyermekkorunkra nyúlnak vissza, és észrevétlenül befolyásolják a pénzzel kapcsolatos döntéseinket, akár egész későbbi életünket is.

Jó hír viszont, hogy alakítható. Akár változtathatsz is rajta, néhány tipp jól jöhet.

Sőt, még jobb, ha már gyermekkorban olyan egészséges, szorongásmentes szemléletet alakítasz ki gyermekeddel a pénzzel kapcsolatban. Ha ehhez szeretnél segítséget kapni, olvasd el négy fiatal történetét, akik önerőből teremtették meg 18 éves korukra saját vagyonuk alapjait.

Neked is vannak hiedelmeid a pénzről?

Voltál már úgy, hogy hirtelen ötlettől vezérelve megvásároltál valamit – akár egész apró dolgot – majd utána az összeg mértékével egyáltalán nem megmagyarázható lelkiismeret furdalásod volt a “költekezésed”  miatt. Mert én bizony voltam. Gyermekkoromban ha nem is szegényen, de egyszerűen éltünk, ruhaneműben csak az olcsóbbat engedhettük meg magunknak, egy-egy picit drágább, de divatos darab csak karácsonyi ajándékként szerepelhetett a bevásárló listán. Azóta – ha nem is nagyot, de fordult a világ velem – ám ma sem tudok gyomorremegés és  lelkiismeret furdalás nélkül pénzt kiadni olyasmire, amire nincs feltétlenül szükségem

  Kisgyermek korodból bizonyára vannak olyan emlékeid is, hogy nagyon vágytál valamire  – egy játékra, egy utazásra, egy vonzó, ám költséges programra –  de pénzhiányra hivatkozva soha nem kaptál meg. A beteljesületlenség azóta is fáj, és befolyásolja a pénzzel kapcsolatos nézeteidet, bár talán nem is tudsz róla.

Ahányan vagyunk annyiféleképpen gondolkodunk a pénzről, a pénzzel kapcsolatos életvezetési formákkal, nézetekkel, a pénzfóbiával már a pszichológia is foglalkozik. Vannak olyanok, akik számára a pénz önbizalmat ad, a szabadság és a  játék örömét nyújtja. Tudd meg, miként gondolkodnak a pénzről, a pénzszerzésről a világ leggazdagabb emberei. Olvasd el Soros György magyar származású amerikai milliárdos élettörténetét.  Warren Buffett, az amerikai pénzügyi világ egyik leggazdagabb befektetője rendszeresen megosztja nézeteit arról, hogyan lehet az átlagember – akár Te is –  vagyonossá, és milyen befektetésekkel növelheti tőkéjét.

Romboló hiedelmek a pénzről – egy igaz történet

Megosztom Veletek egy amerikai újságírónő, a pénzfóbiában szenvedő Susan Gregory Thomas írását arról, hogy  mennyire meghatározóak voltak eddigi életében a pénzzel kapcsolatos megalázó gyermekkori élmények.

A pénzzel kapcsolatos negatív érzelmek paranoiássá tesznek 

“Az én pénzzel kapcsolatos előéletem mindig ellenem dolgozott “- írta.  Tönkre tette a házasságát az önértékelését. A pénzzel kapcsolatos hiedelmeit elemezve, nemrégiben jött rá, hogy a pénz nem is jelent biztonságot számára. Paranoiássá és rettegővé tette, szégyenkezésbe hajszolta.

Egy párkapcsolatban az ember a számára kedves személlyel együtt sok dolgot megél, sok minden keresztül megy, míg talál egy helyet, ahol megleli a boldogságot. Előbb-utóbb azonban akaratlanul belefut valamilyen aknamezőbe.

Susan aknamezőjét egyértelműen saját pénzügyi előtörténete jelentette, azok a személyiségtorzító hiedelmek a pénzről, amelyeket a negatív élmények alakítottak ki benne.  

“Büszkén mondhatom, hogy én időben észleltem az én aknamezőmet és értésére adtam a páromnak, hogy pénzügyekben eddig és ne tovább. El a kezekkel a pénzemtől!”- írta. Ám a későbbiekben kiderült, hogy a teljes elzárkózás sem volt nagyon célravezető. 

Vissza a gyerekkorba

“Van  persze egy történet az mögött, amiről azt mondom, hogy “az én pénzem”. És az mögött is, hogy miként kerültem ebbe a helyzetbe.  Megpróbálom röviden összefoglalni úgy, hogy mégis hiteles maradjon. Tökéletes, bolondos, kalandos, imádni való gyerekkorom volt apámmal – egy ideig. Imádtam őt, de tény, hogy mindig is egy vonzó, nyughatatlan, narcisztikus személyiség volt, aki egyszer csak kilépett az életünkből, és új családot alapított néhány állammal távolabb. Tizenhárom éves voltam akkor.  Eltűnt mellőlem, eltűnt az életünkből. Piszkosul gazdag, undok emberré vált, többet ivott, mint azt bárki el tudja képzelni.

Sírtam, könyörögtem, hízelegtem neki, próbáltam humorral túlélni a távozását, miközben leveleket irkáltam neki, hogy csak néha látogasson meg. Válasza mindig az volt, hogy “nem tartozik nekem semmivel”. Ez szíven ütött. mert ő a pénzre gondolt. Egyszerűen az történt, hogy engem magamat azonosított a pénzzel. Ez volt az oka, hogy ritkán fizetett utánam gyerektartást  bírósági végzés nélkül . Ezért kellett beperelnem, hogy fizesse az egyetemi tanulmányaimat. És azért volt az, hogy miután a magam ura lettem, soha nem kértem tőle semmit. Soha nem kértem semmit egyetlen fiúmtól, és később a férjemtől sem.  Soha nem kevertem össze a pénzt és a szerelmet.  Ez már egyfajta pénzfóbia volt. De vajon jobbak lettek-e ettől a kapcsolataim?”    

A pénzügyi terápia segíthet

Az életed történetét át-meg átszövi a pénz. A pszichológia gyorsan fejlődő ágazata a pénzügyi terápia. Eszerint van hiteles magyarázat arra, hogy miért van bennem ez a bősz védekező magatartás, ezek a negatív hiedelmek a pénzről, minden pénzzel kapcsolatos kérdésről. Nagyon sokunk esetében ugyanúgy megtalálhatóak a gyökerei hasonló magatartásnak. Ha magadba nézel, talán Te is felfedezheted.

“Az ember pénzügyi története nem más, mint a pénzzel kapcsolatos tudattalan képzeteinek összessége. Elgondolások arról, hogy miként akarja megkeresni, mennyire vágyik a pénzre, mit jelent számára, ha sok van belőle, mit, vagy ha kevés…Ezek a képzetek nagyon sokat elmondanak mindenkiről”  – idéz Susan Gregory egy nemsokára megjelenő könyvből.

Kamaszkori hiedelmek a pénzről

A mondás szerint azok vagyunk, amilyen történeteket mesélünk magunknak. Ez teljesen ésszerű fejlődéspszichológiai jelenség. Erik Erikson fejlődéspszichológus szerint az ember általában a kamaszkor elején kezdi a tudatában “írni” élete történetét.  A gyerekek 12-13 éves kor tájékán abba a fejlődési szakaszba lépnek, amikor kezdik megérteni és feldolgozni addigi életük fordulópontjait, kezdik felfedezni önmagukat, értelmezni, hogy kik is ők tulajdonképpen.

[Ha a kamaszkor sajátos nevelési problémáiról akarsz ennél többet megtudni, Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás cikkeit ajánlom a figyelmedbe, az Életrevaló Gyerek című weboldalról, amely blogposztjaiban gyermeknevelési, oktatási kérdéseket, érdekességeket boncolgat, és szintén a Magánpénzügyi Akadémia csapata szerkeszti. ]

Sajnos azonban, mint az köztudomású. ebben az életkorban a kamaszok lényegében szinte teljesen beszámíthatatlanok. Tombolnak bennük a hormonok, átalakul az agy és a test. Túláradó közösségi kapcsolatrendszer, túlérzékeny gondolkodás jellemzi őket. A kamaszkor az irracionális gondolkodás és cselekvés időszaka. És pont ez az őrült személyiség az, amely meghatározza az illető későbbi  identitását.

De van még rosszabb. Ahogyan az ember ebben az érzelmileg kritikus időszakban reagál élete különböző eseményeire – és ahogy az évek múlásával, élete történetének további bonyolódásával – ezek az események lecsapódnak, majd bevésődnek a tudatodban, megalapozzák mindazt, amit magadról gondolsz, érzelmi, intellektuális, közösségi és spirituális tekintetben egyaránt.

A személyiséged határozza meg életszemléletedet, magatartásodat, erkölcsi érzékedet, értékeidet és így tovább. Susan szerint azonban a pénz bevilágít mindent. “Lehet, hogy fegyvernek tekinted, vagy a manipuláció eszközének, szerelemnek, érzelmi biztonságnak, fekete lyuknak, amit rendszeresen töltened kell.  érdemes egy kis időre megállni,  leülni a számítógéphez, és összegyűjteni,  melyek azok a tudat alatt benned munkáló képzetek, amelyeket magadban hordasz.”

Hogyan szabadulj meg a pénzfóbiától? 

Jó hír, hogy a szakemberek szerint a megrögzöttnek hitt hiedelmek a pénzről megváltozhatnak, a szorongások megszűnhetnek, a negatív érzések oldódhat. A pénzzel kapcsolatos személyiségvonások is módosulhatnak, mégpedig mindenféle katasztrófa nélkül. Mindössze annyi kell hozzá, hogy alaposan elemezd azokat a gondolatoklat és elveket, amelyek tetteidet motiválják. Napvilágra kell hoznod, ami addig rejtve volt. Tudatossá kell tenned a tudattalant. Meg kell látnod,  mi lappangott addig a gondolataidban a pénzzel kapcsolatban, és mi befolyásolta pénzügyi döntéseidet. Tegyél róla, hogy addigi pénzügyi élettörténeted ne ellened dolgozzon! 

Mit hozol otthonról?

Gondolkodj el azon, vajon milyen szemléletet láttál otthon. Nyilvánvaló, hogy ha “lazán”kezelték szüleid a pénzt, ha hónap végére elfolyt a fizetésük, nem túl sok gondot fordítottak a megtakarítás fontosságára, és ezt tőled sem várták el, számodra sem lesz ez elsődleges kérdés. Ha minden fillért beosztottak, takarékoskodtak, félretettek, bizonyára Te is magaddal vittél a felnőtt korba valamit ebből a szemléletből. 

A dolgok azonban soha nem ilyen egyértelműek. Ha a szülők túlhajtották egyik, vagy másik magatartásformát, könnyen lehet, hogy a kamaszban kialakul egy dacos ellenségesség a szülők pénzkezelési elveivel szemben. Tudtad-e, hogy immár tudományosan is bizonyított: az emberek eredendően utálnak pénzt kiadni. Egy felmérés megállapította, hogy az embernek “jobban fáj”, nagyobb pszichés stresszt jelent egy bizonyos összeg kiadása, mint  amekkora örömet nyújt az, ha ugyanannyi pénz váratlanul az ölébe hull. Azok, akiknél ez a természetes emberi tulajdonság az átlagnál erőteljesebben van jelen, könnyen lehet, hogy állandó lelkiismeret furdalással, költekezésük miatt bűntudattal élnek. 

Segíthet pénzügyi döntéseidben, ha elolvasod ezt a cikket arról,  hogyan fektesd be jól a pénzed.

Ha szülőként azt szeretnéd, hogy gyermeked egészségesen viszonyuljon a pénzkezeléshez, ne legyen benne szorongás a döntésekkor és ne ismerje mi az a pénzfóbia, a z Anyabank/papabank című cikkben találsz segítséget.

   “Ha tisztázod magadban a pénzfóbiád mögött rejlő okokat megszabadulsz a szégyentől és a bűntudattól. Nem arról szól a dolog, hogy hatalmasnak érzed a távolságot aközött ahol vagy, és ami lenni akarsz. Arról, hogy akár egy percig se érezd rosszul magad pénzügyi döntéseid miatt.  Ha megfogadod a tanácsot, elindulsz egy olyan úron amelyen a pénz inspirálni fog téged.” – írta Susan Gregory. 

Azt tudod, hogy Edison tette számodra lehetővé, hogy este is tudj olvasni, Bell, hogy tudj telefonálni, Neumann, hogy most a számítógépedről tudd olvasni ezt az írást, de tudod mit tett lehetővé számodra John Bogle, az indexkövető befektetési alap létrehozója?

Sok ember fél befektetni, mert tart attól, hogy elveszíti a pénzét. Te is így vagy ezzel?

Ez a félelem megspékelve a befektetési ismeretek hiányával, azonnali blokkot jelent a legtöbb embernek. Holott az indexkövető alapok olyan befektetési lehetőséget jelentenek az utca emberének, amely biztonság szempontjából nagy jelentőséggel bír, és hosszú távon évi 9-10%-os éves hozamot hoz azoknak, akik meg merik tenni azt a lépést, hogy befektetik pénzüket mondjuk az S&P500 indexkövető alapba.

Nagy tisztelője vagyok John Bogle-nak

Amióta megismertem könyveit és munkásságát,  a Vanguard Csoport segítségével  létrehozott és elterjesztett óriási befektetési lehetőséget,  az S&P500 indexkövető  alapot. Mivel az S&P500 index árfolyama éppen 2000 pont felett felett van. Az indexkövető alapok vagy ETF-ek vásárlásával (az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alap), már 100 dollár körül elérhető az utca embere számára. Így attól függően, mennyit tudsz félre tenni egy hónapban akár havi, kéthavi vagy negyedéves rendszerességgel  – 200 forintosokból 10 millió című írásunkban tippeket adunk a megtakarítás hogyan-jára – be tudod fektetni Te is a pénzedet, hosszú távon számolva évi 9-10%-os hozamra. Mindezt komolyabb befektetési tudás nélkül.

Tudsz olvasni ezen sorok között?

Ha tudsz  olvasni a sorok között, akkor kiolvastad belőle, hogy az indexkövető alap vagy ETF-ek vásárlása mellett nem sok mindent kell csinálnod. Azaz semmit nem kell csinálni, csak várni és közben, pl. az S&P500 indexkövető alapba való befektetés esetén az 500 amerikai legnagyobb vállalat teljesítményéből részesedni. Ezek mind  termelő vállalatok, amelyek tevékenységük során egyre nagyobbak és értékesebbek lesznek (amelyik nem az kiesik az indexből) és a Te pénzed velük együtt gyarapszik.

Meglátásom szerint ez bír olyan jelentőséggel, mint az, hogy este tudsz olvasni a villanykörte fénye mellett, a számítógéped segítségével életed kényelmesebbé, élvezetesebbé és hatékonyabbá vált,   az indexkövető alapok és ETF vásárlás pedig gazdagságot és jólétet hozott azon emberek életébe, akik már 20-30 éve fektetnek indexkövető alapba. 

Hát ezt hozta el neked John Bogle, aki már 87 éves, és akinek szavait és tetteit a történelem beigazolta. íme olvasd hát a vele készült interjút az indexkövető alapokról.

Sem részvény választásaikkal, sem költségeikkel nem nagyon dicsekedhettek az elmúlt években a kölcsönös alapkezelő menedzserek.

A befektetők többet kereshettek az elmúlt évtizedben, ha az egész piacot leképező, alacsony költségű indexkövető alapot választották.  Az első ilyen alapot, a Vanguard S&P500-at John Bogle hozta létre 1976-ban a lakossági befektetők számára. A Bogle-val készült interjú először a Money magazin 2015 augusztusi számában jelent meg.

Forrás: https://time.com/money/3956351/jack-bogle-index-fund/

M.M: Akkor győzött az indexkövető alap?

J. B.: A válaszom határozott igen.  A Vanguardnak van a legnagyobb – csaknem 20 százalékos – finanszírozási alap részesedése az iparban.  Ennek kétharmad része indexkövető alap.

Az indexkövető alapok nagyszerűen teljesítettek az elmúlt évben. A Vanguard zászlóshajója, a Total tőzsdei indexkövető alap 12,4 százalékos hozammal dicsekedhetett, szemben a belső tőzsdei alapok által elért 7,8 százalékos nyereséggel.  Ez nem fog újra megtörténni, talán soha többé nem is fordul elő, tehát alaposan túlértékeltek bennünket. Nem azért kell indexkövető alapba fektetned, mert az mindig fantasztikusan teljesít, hanem azért, mert soha nem kell megválnod tőle.

Az indexkövető alapok létrehozásával nem tettem mást, mint biztosítottam, hogy mindenki tisztességes részesedéshez juthasson a piacon elérhető hozamból.  Néha ez a tisztességes részesedés  negatív hozamot jelent, tehát pénzt veszítesz.  Nos, ez egy nagyszerű marketing üzenet. Lehet az  őszinteség üzleti stratégia. Ráadásul kifizetődő. Azoknak, akik egy meghatározott befektetési alapra vadásznak fogalmuk sincs arról, hogy az mennyi ideig teljesít jól. Olyasmiket mondanak, hogy “a mi befektetési alapunk 10 év alatt 500 százalékkal növelte értékét, az indexkövető alap viszont csak 320 százalékkal, tehát az indexkövető alapokat túlbecsülik.”

Ha nem akarsz, vagy nincs időd, energiád naponta a befektetéseiddel foglalkozni, próbálj ki Te is olyan befektetési lehetőséget, úgynevezett lusta portfóliót, amely nem igényli rendszeres aktív részvételedet. Többet tudhatsz meg ezekről, ha elolvasod a lusta portfólió, ami eredményesebb lehet, mint a befektetések 90%-a című cikkünket.

M.M: A Vanguard ma már nem az egyetlen jelentős tényező az indexkövető alapok piacán. Mi a különbség a Vanguard alapok, illetve a tőzsdén jegyzett indexkövető alapok (ETF), mint például az iShares között? 

J. B.: Az ETF egy más állatfajta. Valójában két ETF üzletág van. Az egyik egy óriási piac, és nagyon sokan kereskednek benne. Mellette létezik egy sokkal kisebb piaci szegmens egyéni befektetők számára, akik nem kereskednek egész nap.  Ez utóbbiak akár a hagyományos befektetési alapokban is működhetnének.  A Vanguard indexkövető alapjai elérhetőek mindkét formában.

M.M: A tőzsdén jegyezett indexkövető alapok, azaz az ETF-ek tehát rövid távú megtérülést jelentenek. Mi ezzel a baj? 

J. B.: A befektetők veszítenek rajta. Korábban úgy volt, hogy egy alapból csak a kereskedési nap végén vehetted ki a pénzedet. Ma egész álló nap újra és újra ki-és beszállhatsz az S&P 500-ba. Ne kérdezze, ki az a hülye, aki ezt akarná csinálni. Ez rossz a befektetőknek, mert ha bekövetkezik egy nagy esés a piacon, és Te mondjuk kiszállsz délben, lehet, hogy zárásra visszaállanak a piaci árfolyamok. Hosszú távon a kereskedés egy őrület. Warren Buffett is így gondolja. Azt mondta, hogy Vanguard S&P500 indexkövető alapba akarja fektetni annak az alapítványi vagyonnak a 90 százalékát, amelyet a feleségére akar majd hagyni. 

“Warren Buffett is így gondolja. Azt mondta, hogy Vanguard S&P500 indexkövető alapba akarja fektetni annak a letétbe helyezett vagyonnak a 90 százalékát, amelyet a feleségére akar majd hagyni.”

M.M: Ha Önt megkérdezte volna, javasolta volna neki, hogy válassza inkább helyette  Vanguard Total Stock Market Fund-ot?     

J. B.:  Igen! Írtam neki erről. Nem kaptam választ. Ennél is érdekesebb, hogy miért nem érdeklik a nemzetközi részvények. Mindenki a nemzetközi részvényekről beszél, bár nem tudom miért. 

Miért is ne? Piaci tőkeértéküket tekintve a megvásárolható részvényeknek több mint fele nem amerikai.

Hosszú távon a piac visszarendeződését az üzleti környezet visszarendeződése idézi elő.  Azt hiszem az amerikai üzleti világ és az amerikai gazdaság a legerősebb a világon. Hiszem, hogy több újításunk van. Jobb technológiánk. Tudom azt is, hogy jobb a jogrendszerűnk, és erősebb védelmet élveznek a részvényeseink. Néhány  külföldi országnak szintén jók ezek a mutatói, de korántsem mindegyiknek.

Említettem már, hogy ha külföldi részvényeket akarsz beemelni portfóliódba, azok aránya ne legyen több 20 százaléknál.  Mostanában sokan 40 százalékos arányról beszélnek. Ha felmégy 20-ról 40 százalékra és a külföldi részvények évi két százalékponttal jobban teljesítenek – ami mellesleg meglepő volna – az mindössze 0,40 százalékpontos hasznot jelentene. Véleményem szerint nem éri meg az egész.

M.M: És mi van a diverzifikáció nyújtotta előnyökkel, illetve az elmélettel, hogy a külföldi részvények kockázatcsökkenést jelentenek, mivel a piacok között nincs kölcsönhatás?

J. B.: A diverzifikáció valóban megfontolandó, az azonban ostobaság, hogy a piacok között nincs kölcsönhatás.  Nem kell magas matematikával próbálkozni olyasmihez, amihez arra szükség. Túl van elemezve az egész. A magam részéről mindig az egyszerűség és az alacsony költségek apostola voltam.    

M.M: 2000 óta csökkentek a befektetési alapok díjai. Ön is hallott erről az érvről?

J. B.: A nagy befektetési csoportok 40-50 százaléka a tőzsdén jelenlévő cégek tulajdonában van. Ők azért vannak ott, hogy gyarapítsák az anyacégek befektetőinek nyereségét. Ez a nagy konfliktus. Ezek a cégek időközben nagy marketing vállalkozásokká váltak. A díjaikat illetően nem engednek, költséget csak végszükségben, vagy PR-célokból csökkentenek. Őrület az ipar költségstruktúrája, nem ismeretlen az 50 százalékos árrés sem.

Forrás: https://time.com/money/3956351/jack-bogle-index-fund/

“Nem azért kell indexkövető alapba fektetned, mert az mindig fantasztikusan teljesít, hanem azért, mert soha nem kell megválnod tőle.”

M.M: Úgy építette fel a Vanguardot, hogy az saját befektetési alapjainak birtokában legyen, mely alapokat a befektetők kézében vannak. Úgy tűnik számomra, hogy ez a filozófia legalább olyan fontos az Ön számára, mint az indexkövetés.

A pénzügyi szektor szolgáltatóinak az érdekütközés nem az indexkövetés és az aktív irányítás között van, hanem a költségekben. A Vanguard struktúrájának a célja a kezelő cég profitjának kiiktatása. Hasonlítsa össze, mit fizetnek a befektetők a Vanguardnak, és mit valamelyik versenytársának! Ezzel rögtön évi 14 milliárd dollárt keresünk a részvényeseinknek.  

M.M: Mit jelent a profit kikapcsolása? A Vanguard alacsonyan tartja a költségeket, de  befektetőknek egyértelműen hozzá kell járulniuk a pénzügyi szektorban dolgozók fizetéséhez…

J. B.: Soha nem állítottam, hogy alacsonyak a költségeink. Azt mondtam, hogy a költség hányadunk alacsony. Nagy különbség. Ha megszorozzuk a Vanguard  átlagos, 0,14 százalékos költséghányadát a cég 3 billió dolláros tőkerészesedésével,  a teljes költségek 4 milliárd dollárra rúgnak. Régebben 1 billió dollár volt a tőkerészesedésünk, a költséghányadunk viszont 0,21 százalékos volt, ami összesen 2 milliárd dolláros teljes költséget jelentett. A Vanguard költségei tehát 2 milliárd dollárról 4 milliárd dollárra emelkedtek. Ha 20 millió részvényes számláját kezeled, az pénzbe kerül. Ha ehhez 15 000 alkalmazottat foglalkoztatsz szerte a világon , az is pénzbe kerül. Ma már nem hozzuk nyilvánosságra a vezető tisztviselők tiszteletdíját, bár én ezt kicsit különösnek tartom. (Bogle 1999-ben leköszönt a Vanguard vezérigazgatói tisztéről.) Képességeimhez mérten a legjobb céget akartam létrehozni, de mindenen van mit javítani.

M.M: Mi az, amit másképp csinált volna? 

J. B.: Kötelezővé tettem volna, hogy továbbra is tegyük nyilvánossá a vezető tisztségviselők fizetését. Ide tartozik esetleg az is, hogy szélesebb körben tegyük hozzáférhetővé a cég pénzügyi közleményeit. Azt hiszem a nyíltság nagyon fontos egy olyan cég esetében, mint a Vanguard, hiszen ügyfeleink nem csupán a befektetési alapot tulajdonolják, hanem a pénzkezelő céget is. Jogosultak minden információra, amit igényelnek. Ha ezek az információk kellemetlenek, hát az bizony az sajnálatos.

M.M: Ok. Az indexkövető alapok a nyerők, de még mindig ott a kérdés, hogy miként fektessek be részvényekbe. Kell-e aggódnom. ha a részvényárak túl magasak?

 J. B.:  A befektetők többségének nem javasolnék nagyobb változtatást, ha a portfóliójuk összetételében megtartják a javasolt 60 % részvény, 40% kötvény arányt. Viszont figyelembe véve a az alacsony részvény, illetve kötvény hozamokat, fel kell készülni egy történelmi mértékben is alacsony nyereségre. 

M.M: Akkor hát minek foglalkozni a részvényekkel?

J. B.:  Nos, ha bankszámlán hagyod a pénzed, 0,1 százalékos kamatot kapsz. Be kell fektetned, de nem tudod kontrollálni a nyereségedet. Tudomásul kell venned azt is, hogy ha magasabb haszonra ácsingózol, akkor vállalnod kell a nagyobb kockázatot is. 

Forrás: https://time.com/money/3956351/jack-bogle-index-fund/

M.M: David Winter, pénzügyi szakértő, az indexkövetés egyik kritikusa szerint mivel nem releváns, hogy az indexkövető alapok milyen részvényekkel dolgoznak, az egyes cégek vezetésének nem érdeke a menedzsment fizetésének kontroll alatt tartása.  

J. B.: Winter egyszerűen nem tudja miről beszél. Amennyire meg tudom ítélni, a vállalatok felső vezetése pénzkezelési tevékenységében nem tesz különbséget az indexkövető, illetve az aktívan kezelt alapok között. Ez a hozzájárulás mindkét esetben igen csekély.  Gondoljuk csak át ennek logikáját: A régi Wall Streeten az volt a szabály, hogy ha nem tetszett a vállalatvezetés, eladtad a részvényeket. Az indexkövető alap esetében viszont olyan szabályra van szükség, hogy ha nem tetszik a menedzsment, átalakíthatod, mert nem tudod eladni a részvényeket. Az indexkövetést tehát a vállalati irányítás nagy reménységének tartom.

M.M: Aggódik amiatt, hogy túl nagy a pénzügyi szektor? Ha igen, miért?

J. B.: A pénzügyi szektor feladata a vállalatok tőkéjének növelése. Ezt tesszük mi is,  évi 250 milliárd dollár értékű részvények tőzsdei bevezetésével, illetve a másodlagos kibocsátásokkal. Mi is csinálunk még? Kereskedésre ösztönözzük befektetőinket, s ez eléri az évi 32 billió dollárt. Ahogy számolom, tevékenységünk 99 százalékában egyik ember kereskedik a másikkal. Minden esetben csak a közvetítők nyernek. Pazarlóan bánunk az erőforrásokkal.

M.M: Miért csinálja még mindig? Miért ül itt és beszélget velem, ahelyett, hogy mondjuk velencei képtárakban barangolna?

J. B.: Ez egy kicsit akaratlan, veleszületett dolog az embernél. Ilyen vagyok. És az emberek el is várják, hogy ilyen legyek. Ezek az elvárások – Adam Smith láthatatlan közönségnek nevezte őket – szintén alakítják, hogy mit tegyél. Azt hiszem egyszerűen olyan alkat vagyok, aki szeret folyamatosan mozgásban lenni. Nem tudom elképzelni, hog úgy kezdjem a napot, hogy nem tudom mit fogok aznap csinálni. 

Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:

Soros György amerikai milliárdos befektető az Európai Unió óhatatlan szétesését vizionálta a brit kilépés nyomán. Üzletemberként  már az európai uniós tagságról tartott népszavazás előtt egy cikkben arra figyelmeztetett, hogy a Brexit nyomán néhány ember  jelentősen megggazdagszik, a szavazók többségének azonban komoly anyagi károkat okoz Nagy-Britannia esetleges távozása.

Soros György arannyal kaszált a Brexiten

Az amerikai milliárdos viszont, aki egyenesen “Fekete péntekről” és az átlagemberek pénzügyi válságáról beszélt, maga meglehetősen “jól jött ki” a népszavazás meglepetést keltő eredménye nyomán létrejött kaotikus piaci helyzetből. 

Soros befektetőként nemzetközi hírnevet azzal szerzett, hogy 1992-ben az angol font árfolyamának zuhanására fogadva szinte hihetetlen mértékben, egycsapásra 1,5 milliárd fonttal növelte vagyonát. (Az angol font értéke akkor 15 százalékot esett.)  Hogy a Brexit nyomán Soros mennyit keresett pontosan, egyelőre nem tudni, nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján csak annyi ismert, hogy nemrégiben megduplázta piaci áresést prognosztizáló tétjeit. 

Arany és aranybánya a menekülési útvonal

Soros Györgynek a hosszabb kihagyás után nemrégiben tért vissza ismét az aktív befektetésekhez. Sajtójelentések arról számoltak be, hogy Soros nem sokkal ezelött az arany és arannyal kapcsolatos befektetési lehetőségek iránt kezdett érdeklődni.  Pénzpiaci zavarok esetén a befektetők természetszerűen a nemesfém iránt kezdenek érdeklődni, az egyik legbiztosabb menedéknek tekintve azt. 

És a káosz bekövetkezett, a részvények, a követvények és az angol font árfolyama zuhanni kezdett. Az arany ára azonban a referendum eredményének nyilvánosságra kerülése után azonnal felszökött, és  2014. óta a legmagasabb szintre emelkedett.  Soros pedig előrelátóan már korábban 193 millió fontot fektetett be a Barrick Goldba, a világ legnagyobb aranybányájába, és opciót szerzett az aranyárfolyamot lekövető tőzsdei kereskedési alap megvásárlására. 

Az alábbi ábrából látszik, hogy sok mindent eladott (sold out) márciusban és befektetett a Barrick Goldba.

Forrás: gurufocus.com

Soros Györgynek, és a világ más jelentős pénzembereinek  az Unióból való brit kilépéssel kapcsolatos első reakcióiról itt olvashatsz.

A Brexit hír megjelnésekor az arany azonnal emelkedi kezdett. Most sem válzotott semmit az emberek viselkedése, amely eddig is azt mutatta, hogy ha krizis van a piacon, akkor aranyba kezd menekülni a pénz. 

2016. június 23. Brexit hír hatására az arany emelkedése (FXCM Trading station)

Odey, aki a kilépésre fogadott

Nem Soros György volt az egyetlen pénzmágnás, aki nagyot nyert az EU-ból való kilépésről szóló brit döntésből. Crispin Odey, az Odey vagyonkezelő alap elnöke bőkezűen finanszírozta az Unióból való kilépést óhajtók kampányát és az Odey vagyonkezelő 7,5 milliárd fonttal fogadott a kilépésre. A hírek szerint Crispin Odey személyesen is a kilépésre játszott, és úgy tudni, hogy magánvagyonát 220 millió fonttal növelte a Brexit győzelme.

Crispin Odey Nagy-Britannia egyik leggazdagabb embere, személyes vagyonát 900 millió fontra teszik. Az a hír járja róla, hogy számolatlanul, sokszor értelmetlenül szórja a pénzt. Állítólag két évvel ezelött román templom stílusában megtervezett tyúkólat épített gazdaságában.      

Ha Te is szeretnél nyerni a Brexiten, akkor ismerd meg a befektetés alapjait!

A hírekben nap. mint nap felbukkant Soros György neve. Érdekel, ki is az az ember, akiről az újságokban olvasol?

Soros György befektetőként a világ egyik legsikeresebb embere. A magyar származású amerikai közgazdász, író, filozófus és üzletember a Forbes amerikai üzleti szaklap évente kiadott jelentése szerint jelenleg a világ 23. leggazdagabb embere, vagyona 24,9 milliárd dollárra tehető.

Bár politikai aktivitása a világon mindenütt megosztja az embereket, azt senki nem vitatja el, hogy tehetségével, szaktudásával, pénzügyi beleérző képességével, önerejéből megszerzett impozáns vagyona, valamint  emberbaráti tevékenysége  a pénzügyi világ egyik leginkább figyelemre méltó személyiségévé emeli. Minden fontosabb eseményről kikérik a véleményét, így a Brexitről is megkérdezték, amely kapcsán Európa szétesését jósolta.

Néhány tény Soros György nemzetközi hírű befektetői tevékenységéről

1. 1969-ben hozta létre a Quantum Befeketési Alap néven ismertté vált hedge fundot (zárt körű, gazdag  magánbefektetők számára fenntartott alap) 1000 dolláros alappal.
2. 1987-ben A pénz alkimiája címmel tette közkinccsé elméletét arról, hogy a tőzsdei pénzmozgásokat részben szubjektív tényezők irányítják
3.  Soros 1992. szeptember 16-án, az úgynevezett “fekete szerdán”  1,5 milliárd fontot nyert az angol font elleni spekulációval. Soros a brit gazdaság helyzetének elemzése nyomán a font közelgő leértékelésére számítva short pozíciót épített ki a front ellen. Az elmélete beigazolódott és óriásit nyert keresett az ügyleten. Az addig kevésbé ismert befektető ezzel vált világhírűvé. 
4. A Quantum az ezredfordulón évi 32 százalékos nyereséget produkált

Mitől működik az a bizonyos hedge fund,  és minek köszönhető az időnként szédületes értéknövekedés? 

A hedge fundok, így Soros György intézménye is egy cégbe gyűjti néhány kiválasztott magánbefektető  pénzét és azt ügyfelei tudtával szabadon befekteti. Abban különbözik a mindenki számára elérhető befektetési alapoktól, hogy a kisbefektetők számára nem nyitott, zártkörű cég, a “belépő” több tízmillió, esetleg százmillió dollár.  Éppen szükkörű volta miatt a jogi szabályozása is lazább, mint a többi alap esetében.  Az alap az ügyfelek tudtával különleges piaci műveleteket, spekulációs tranzakciókat is folytathat a rábízott pénzzel (shortolhat, azaz árfolyamesésre is játszhat),  ezt mások legálisan nem tehetik meg. 

Soros György befektetési stratégiája

Forrás: https://whalewisdom.com

Soros hedge fundja – csakúgy, mint minden más befektetési alap – két, egymást kiegészítő részvénykosárból áll. A 20-30 cég részvényét tartalmazó, long pozíciókból álló részvénykosárban olyan vállalatok részvényei vannak, amelyekben Soros munkatársai hosszú távú növekedési lehetőséget látnak, meggyőződésük, hogy vezető pozícióikat a piacon hosszú ideig meg fogják tartani, és arra spekulálnak, hogy az árfolyamuk emelkedni fog.  A másik, short pozícióba olyan cégek, vállalatok részvényei kerülnek, amelyek nem jól működnek, a piacon veszítenek pozícióikból, tehát ezeknek a részvényeknek minden valószinűséggel esniük kell, és az alap munkatársai erre számítanak.

A Soros Alap munkatársai gondosan ügyelnek arra, hogy olyan cégekbe fektessenek be, amelyekben hosszú évekre szóló fejlődési lehetőséget látnak.  A szakzsargonban ezeket a vállalatokat “game changernek” nevezik, azaz olyan piaci tényezőnek, amely megjelenésével és tevékenységével alapjaiban változtatta meg egy-egy ágazat arculatát, termelési szerkezetét, részvényeik tartják értéküket. 

A két kosárban lévő részvények kiegyenlítik egymást. Ha a piac elindul felfelé, a long csomag fog jól teljesíteni, a short pedig zuhan. Ugyanez fordítva is igaz, ha a piaci árfolyamok zuhanni kezdenek,  a short kosár fog jól teljesíteni, a másikból pedig esetleg néhány részvény akár negatívba is fordulhat. Keletkezik egy bizonyos egyensúly, de ezzel nagy hozamokat elérni nem lehet. Az alapok éves hozama – normális üzleti környezetben évi 6-8-10 százalék.

Home run – az igazi nagy dobás

Az igazán nagy befektetői teljesítmények, kolosszális hozamok nem a normális üzleti környezetben születnek, hanem akkor, amikor az alapkezelő és munkatársai  meglátnak a piacon valami olyan lehetőséget,  amit abszolút biztos befektetési lehetőségnek éreznek, (ez történt akkor is, amikor  Soros az angol font árfolyamesésére spekulált) és ilyenkor sok millió dolláros pozíciókat vesznek fel. A szakmában ezt nevezik home runnak.  A kifejezést a baseballból kölcsönözték, ahol azt az ütést, amelynek köszönhetően az ütőjátékos a pálya három három térfelén (bázisán) át vissza tud szaladni  a saját térfelére  home runnak hívják. Az ilyen nagy dobások,  azaz home runok alkalmanként akár 30-40 százalékos hozamot is jelenthetnek évente Soros befektetési alapjának. 

Forrás: https://whalewisdom.com

Soros György portfóliója

Forrás: https://whalewisdom.com

A Soros-féle befektetési alap részvénycsomagjának döntő hányadát az alábbi vállalatok részvényei alkotják 

1. info-technológiai részvények – 37%

2.  pénzügyi részvények – 16%

3. energiaipari részvények – 10%

4. nyersanyag részvények  -9%

5. egészségügyi részvények – 8%

6. fogyasztási cikkek  – 6%

A fennmaradó 14 százalékot – a fentieknél láthatóan jóval kisebb arányban – szolgáltatási ipari, gépipari, közlekedési, ingatlan és néhány egyéb ágazat részvényei teszik ki. 

Mit hasznosíthatsz mindebből?

Ez egy tehetséges üzletember merész üzleti fogásai, szédületes vagyona, de talán egy kisbefektető is elleshet néhány fogást mindabból, ami Sorost kiemelte a sokaságból.

1. Figyeld jól a piacot, mely vállalatok lehetnek a jövő game changerei
2. Hallgass a megérzésedre
3. Azonnal fektess be abba a cégbe, amely érzésed szerint nagy jövő előtt áll  
4. Ne fektesd be egyszerre az összes pénzedet, hogy a bekerülési költséget az árfolyam változásokkal ellensúlyozhasd
5. Tudd, hogy a befektető hozzáállásai befolyásolja a piaci tényezőket, és viszont, azok hasonlóan alakítják a tranzakció résztvevőinek üzleti magatartását 

Mit érdemes még tudni a ma 86. évében járó amerikai milliárdosról?

1. Soros György 1930-ban született Budapesten, magyar zsidó családban Schwartz György néven, nem sokkal később azonban apja Sorosra változtatta a nevüket
2. Magyarország német megszállása után egy minisztériumi tisztviselő bújtatta, így élte túl a holokausztot
3. 1947-ben vándorolt ki Angliába, majd kilenc évvel később tovább, az Egyesült Államokba
4. a London School of Economics -on szerzett közgazdász diplomát 1952-ben
5. 1983-ban hozta létre jótékony célú Soros Alapítványát

Soros György hatalmas vagyonát sikeres tőzsdei befektetéseiből,  visszafogott értékelések szerint is merész, ám többnyire sikeresnek bizonyuló tőzsdei kereskedéséből, illetve egyes valuták árfolyam változását jól kihasználó tranzakcióiból szerezte. 

És még egy üzenet Soros Györgytől

“Nem arról van szó, hogy (a pénzpiacon) milyen gyakran van igazad, és milyen gyakran tévedsz. hanem, arról, hogy mennyi pénz keresel, amikor igazad van, és mennyit veszítesz, amikor tévedsz.” 

Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz: