Kriptovaluta? Az meg mi?

A kriptovaluták alapjaiban forradalmasították a pénzügyi rendszert. A bankok kiiktatásával a közösségi transzparencia elvére alapozva egy decentralizált hálózat jött létre, ahol a digitális valuták értéke a valutát használó közösség bizalmán alapul.

2018. január 15.
szerző:
Alkér Orsolya [shareaholic app="share_buttons" id="26d362395d18a66f20bbe5558b6a3720"]

Oszd meg mással is!

A kriptovaluta szóval egyre gyakrabban találkozhatunk: cikkek, hírműsorok foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Miről is van szó?

A szó maga azt jelenti: Virtuális valuta.

Egy olyan pénzforma, amely nem jelenik meg érme vagy papír formájában, csak az online térben értelmezhető.

Hogyan lehetséges ez?

Ahhoz, hogy a virtuális valuta jelenségét megértsük, tekintsük át röviden a pénz történetét.

Kezdetben a közösség által egységesen értékesnek elfogadott nemesfémek képezték a kereskedelem alapját. Az arany minden országban egyformán értéknek minősült, és egy pénzérme reálértékét annak valódi nemesfém-tartalma határozta meg. Az arany és ezüst értéke azok szűkössége miatt állandó. Idővel aztán megjelent annak a lehetősége, hogy az arany akkor is fizetőeszközként szolgálhasson, ha fizikailag éppen nincsen tulajdonosa kezében, csupán egy bank által kiadott tanúsítványa van róla. Így született meg a papírpénz. Az önmagában értéktelen bankó azt az értéket testesítette meg, amelyet a mögötte levő aranyfedezet biztosított.

A Bank of England megalapításáig, 1694-ig Európa minden országában minden banknak jogában állt pénzt kibocsátania. A különböző valuták értéke attól függött, hogy milyen erős bank állt mögötte, azaz a kibocsátó bank mekkora aranytartalékkal rendelkezett. A Bank of England megalapításával azonban a pénzkibocsátás egyedüli jogosultja Anglia területén ez a központi bank lett. Európa többi országának pénzpiaca is hasonló irányba fejlődött, és minden országban megjelent egy központi bank, amely megszerezte a pénzkibocsátás monopóliumát. A kibocsátott pénz értéke azonban továbbra is a valós, kézzelfogható arany fedezeten alapult.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Federal Reserve System, az USA központi bankjának megalakulása, 1913 előtt 33 000 különböző, bankok által kibocsátott valuta volt forgalomban. A kibocsátó bankok stabilitása és erőssége függvényében más és más valós értéket jelenítettek meg.

1971-ben azonban Nixon elnök feloldotta az USA dollár aranyfedezetét. Addig az amerikai fizetőeszközt fix árfolyamon aranyra lehetett váltani.

Megszűnt tehát a fix árfolyam – nemcsak az USA-ban, hanem világszerte. Az állami központi bankok által kibocsátott valuta értéke nincs hozzákötve semmiféle világszerte egységesen elfogadott értékhez. Egy adott ország valutájának értékét az határozza meg, hogy világpiaci viszonylatban az adott állam gazdasági erejében mennyire bíznak a piac szereplői.

A kulcs tehát a bizalom.

A központi bank és a bankok által felépített rendszerben lebonyolított tranzakciók egyre inkább központosítottá váltak. Az erősödő centralizáció azt a célt szolgálta, hogy a pénzmozgások átláthatóak legyenek, ezáltal nagyobb biztonságot, törvényességet biztosítsanak a tranzakcióban résztvevő feleknek. A bankok tehát a tranzakcióban résztvevő két fél közé mintegy közvetítő fél, beékelődtek 3. résztvevőként. A tranzakciók lebonyolításáért pedig költségeket számolnak fel, és egyre erősödött a centralizáció.

2008-ban azonban az addig stabilan működő bankrendszer alapjaiban rendült meg és komoly bizalmi válságba került. A bizalom megingására, a bankok túlzott jelenlétének és a túlzott centralizációnak az ellensúlyozására jelent meg válaszként a kriptovaluta rendszere.

A kriptovaluta egy államoktól független, számítógépes szoftverek által generált valuta:

  • Kibocsátása nem függ egyetlen banktól vagy állami szervtől sem
  • mivel szoftverek generálják, emberi beavatkozásra sem “termelődik” több, mint amennyit a generáló szoftver produkál – így ugyanolyan szűkös javaknak minősül, mint a nemesfémek, és ugyanúgy értéktartó
  • lehetővé teszi, hogy a világ bármelyik pontjáról a világ bármelyik másik pontjára irányuló tranzakciót hajtsunk végre – bankok közreműködése nélkül
    így sokkal olcsóbb
  • Nincs szükség a valuták átváltására, így árfolyam-veszteség sem ér minket
  • Teljes mértékben nemzetközi
  • Mivel államoktól és bankoktól független szoftverek működtetik a rendszert, ez egy decentralizált hálózat

Egy szoftver bocsát ki pénzt?

2008-ban egy máig ismeretlen személy vagy személyek csoportja megalkotott egy olyan szoftvert, amely az arany mintájára limitált mennyiségű kriptovalutát állít elő. Ez az első kriptovaluta a Bitcoin. Azóta már többszáz hasonló kriptovaluta jelent meg, a Bitcoin máig a legnagyobb és legelterjedtebb.

 

Biztonságos ez?

A rendszer a bankok kiiktatásával is biztonságos, mert ahelyett, hogy egy központi helyen tárolnánk a tranzakcióhoz kapcsolódó adatokat, ezeket az adatokat most a kriptovaluta mögött álló technikai rendszer, az ún. Blockchain rendszer tárolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy központi adattároló helyett a blockchain-ben, a számítógépek ezen hálózatában résztvevő összes számítógép tárolja az összes tranzakcióhoz kapcsolódó információt. Így a tranzakciók átláthatóak maradnak, sőt átláthatóbbak, mint amikor csak egy központi felületen őrizték az adatokat.

Min alapul az értéke? Mitől értékes a kriptovaluta?

A kriptovaluták értéke érdekes módon ugyanazon a tényezőn alapul, mint az összes többi, államok által központilag kibocsátott valutáé. Ez a tényező a bizalom. Ha az emberek bíznak abban, hogy a virtuális valuta valódi, kézzelfogható értéket testesít meg, használják és elfogadják fizetőeszközként , akkor az értéke ugyanannyira tekinthető stabilnak, mint egy központi bank által kibocsátott valutáé.

Mivel nem egy adott országhoz kötöttek, értékük független a nemzeti gazdasági hullámzásoktól, másrészről azonban – mivel teljes mértékben a piac szabályozza – befektetésként extrém volatilisnek minősül.

 

ÚJDONSÁG!

Kriptovaluta EXPO 2018. június 16.

Gyere el és tudd meg, hogyan profitálhatsz a kriptovalutákból!

Részletek hamarosan!

Szólj hozzá!