A LUSTA, hosszú távú befektetések kimentek a divatból?

hosszú távú befektetés

A hosszútávú befektetések kimentek a divatból? 70 év alatt tizenhatodára zuhant a befektetések átlagos hossza! A világ megváltozott! Tarts lépést a korral és kukkants bele a  Befektetés Habbal oktatócsomagba, ahol Warren Buffett befektetési alapelveit ismerheted meg!

2016. január 21.
szerző:
Alkér Orsolya

Oszd meg mással is!

Szerinted melyik a jó?

A) Hosszú távú befektetés  (segítséget ehhez itt találsz:>>http://maganpenzugyiakademia.hu/termekek/befektetes-habbal-csomag/)
B) Napi kereskedés a tőzsdén (segítséget ehhez itt találsz:>>http://maganpenzugyiakademia.hu/trading_day_registration)

Úgy tűnik, a hosszú távú befektetések kimennek a divatból?

A statisztikák igen figyelemre méltóak:
Egy átlag befektető mindössze  3-4 hónapig tartja a pénzét egy helyen!

Vajon csak a napi kereskedők megnövekedett  száma viszi le ennyire az átlagot vagy tényleg ez a befektetési viselkedés új hulláma?

A befektetési időszak hosszának csökkenésének a trendje valójában már 50 éve elkezdődött, jóval azelőtt, hogy a napi kereskedők, vagy a tapasztalat nélkül rendelkező emberek  száma így megnövekedett volna.  

Az NYSE Factbook szerint az átlag befektetési periódus

  • 1960-ban 100 hónap volt, azaz 8,3 év.
  • 1970-ban 63 hónap, azaz 5,25 év
  • 1980-ban 33 hónap, azaz 2,75 év
  • 1990-ban 26 hónap, azaz 2,1 év
  • 2000-ben 14 hónapra, azaz 1,16 év
  • 2010-ben  6 hónap, azaz FÉLÉV!

Na de akkor mi az oka ennek a drámai változásnak?
A válasz egyszerű: az adás-vételek költségének csökkenése.

A ’70-es években annak, hogy valaki befektetett, vagyis, vett vagy eladott részvényt a tőzsdén igen magas ára volt (2% adás és vételnél egyaránt). A kisebb tranzakciókért még magasabb költséget számoltak fel.

A’70-es évek elején a Kongresszus és a SEC kérte az NYSE-t, hogy rögzítsék a jutalékokat a nagyobb tranzakciók esetében, majd később, 1975-re már az összes befektetőre vonatkozott ez a szabályzás. Ezzel megnyílt  az út a brókerek, majd az online brókereknek számára, amelyeknél a költségek  $7 dollárra csökkentek tranzakciónként függetlenül attól, hogy hány részvénnyel kereskedünk.
Azt is meg kell említeni, hogy  1960-ban csupán a háztartások 15%-a fektetett be a tőzsdén. Azonban a II. Világháború után, sokan akartak a talpra állásból profitálni és 1995-re már a háztartásoknak több mint a fele lépett befektetőként a tőzsdére. Amerikában az adómentes IRA és a 401(k) nyugdíj előtakarékossági programok bevezetése is nagyban hozzájárult ennek a folyamatnak a kibontakozásához.

Egy biztos: a “tarts bankban a pénzed, mert az kamatozik” stratégia felett már réges-régen eljárt az idő.

A világ megváltozott. Nem lett jobb, nem lett rosszabb.

Más lett.

Más, amelyben a régi dolgok már nem működnek és ezért azokhoz nem okos dolog ragaszkodni. El kell engedni őket.

Melyik hát a jó?

A) Hosszú-távú befektetés
vagy  
B) Napi kereskedés a tőzsdén

A válasz erre: MINDKETTŐ, ha tudod, mit csinálsz!

Mert nem az a baj, hogy

1) vannak napi tőzsdei kereskedők, hanem az, hogy nem jól csinálják – segítséget ehhez egy profitól itt találsz>>http://maganpenzugyiakademia.hu/trading_day_registration

2) valaki megtakarít, hanem az, hogy nem tudja hova érdemes tenni – segítséget ehhez egy profitól itt találsz>>http://maganpenzugyiakademia.hu/termekek/befektetes-habbal-csomag/

Nem az a baj tehát, hogy tőzsdén kereskedsz vagy, hogy tőzsdén befektetsz, hanem, hogy a legtöbben … nagyon, nagyon sokan,… ezt alapvető ismeretek nélkül teszik.

Ismeretek hiánya, nagyon sok embert fosztott már meg sok pénztől.

A buta pénzből, nem lesz okos pénz, hacsak… fel nem ismeri a korlátait. Ezért jó, hogy itt vagy, és képzed magad!

Ez a valódi megoldás!

Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget
itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –

Klikk ide a segítségért!

Szólj hozzá!