[Esettanulmány] A bűvös első millió – 3 +1 fiatal első milliójának igaz története

Lehet, hogy most még szkeptikus vagy.

Ez az amiért mindenképpen érdemes, ha mást nem csak átfutnod 3+1 magyar fiú igaz történetét, amely őszintén feltárja, hogyan teremtették meg az első milliójukat.

Meglátod csak egy a szokásostól eltérő szemlélet kérdése, amit minden gyermeknek meg kellene tanítani. Sőt megtanulhatod Te is!

Ha tetszik oszd meg ezt a bejegyzést, hadd ismerjék meg minél többen, és merítsenek erőt és ötletet abból, ahogy ezek a fiatalok végig mentek az “első millió útján”, és a végére is értek… és amelyből a lényeg nem is maga a pénz, hanem az, amit ezen az úton megtanultak.

Mi volt a közös bennük?

Kiskamasz koruktól fogva mindegyikük másképp viszonyult a pénzhez, mint a legtöbb kortársuk. Nem költötték el, hanem beosztották, és a maguk módján fialtatták a szüleiktől kapott zsebpénzt  – ha volt. Ha nem volt  alaptőke, kitartó munkával, ésszel, ügyességgel gyűjtöttek pénzt, amelyből összejött  az első millió forint megtakarításuk. Ebből mára megalapozták életkezdésüket.

Még mindig hitetlenkedsz?

• Azt hiszed, az ilyesmi nem egyszerű embernek való, hisz a környezetedben is mindenki az erszényét  nézegeti hó végén.
• Úgy gondolod, ehhez pénzügyi zseninek kell születni
• Vagy gazdagnak!   

Pedig mindebben tévedsz!

Pontosan ezeknek a fiataloknak az élő példája cáfolja meg a sok tévhitet az első millióról és mutatja meg, hogy másként is lehet .  Az ügyes  pénzkezelés nem  zsenialitás dolga és nem  is ördögtől való! Igaz, hogy az iskolákban nincs pénzügyi oktatás és sehol nem tanítják meg, mit tegyél, hogy ne folyjon el tőled a pénz, de ahogy mindjárt megláthatod vannak remek módszerek arra, hogy játékosan, észrevétlenül tanuljátok meg együtt  mindazt az ismeretet, amiről eddig azt hitted, csak a kiváltságosok képesek elsajátítani.

Az első millió pénzügyi társasjáték  volt az, amely hozzájárult  a fiatalok pénzügyi szemléletének alakításához, amelyből akár Te is, felnőttként is ugyanúgy tanulhatsz, mint a gyermeked.  Ez a játék lemodellezi a jelenlegi pénzügyi világunkat, és a befektetési lehetőségek teljes kínálatát. Észrevétlenül változtatja meg a pénzügyekkel kapcsolatos ismerteket és véleményed. Gyermeked pedig elkezdi másként kezeli a zsebpénzét és  saját megtakarításait.  

Valahogy így…

1 – Az első fiú – Grüll Dávid első milliójának története

Grüll Dávid ma közgazdász hallgató. A közgazdaságtannak a politikai és társadalomtudománnyal egybekötött része érdekli, azt kutatná majd, hogy miként lehet úgy működtetni a gazdaságot, hogy az embereknek és az államháztartásnak is jó legyen. Első millió forintnyi vagyonát  teljesen saját erejéből 16 éves korára szerezte meg.

Nagy családban nőtt fel, négyen vannak édestestvérek, de van hat féltestvére is.  Dávid a munkára esküszik, ő abban hisz, hogy az alaptőke csak munkával teremthető meg, és – hozzá hasonlóan – minden gyereknek meg kell tanulnia megdolgozni a pénzért.

Zsebpénz helyett munka

Zsebpénzt nemigen kapott otthon. Meg kellett tanulnia magáról gondoskodni. Saját számítógépre vágyott, mert mint annyi más gyerek az ő korában  imádta a számítógépes játékokat. Kilenc éves volt, amikor édesanyja révén először dolgozott az egyik nyári szünetben – egy visegrádi ásatáson. Ott megtapasztalta, hogy milyen jó érzés megdolgozni azért a kis pénzért, amit a két hét munka után kapott . Ma is azt vallja: a szünidei munka “kihagyhatatlan egy gyerek életében”.

“Kiloptam magamtól a pénzt”

Kiskamaszként gyűjtögette a keresetét, de újra meg újra lecsípett belőle a szokásos dolgokra, csokira, cukorkára, chipsre. Egyszer az egyik nővére azt mondta neki, hogy”kilopja magától  pénzt”. Ez annyira szíven ütötte, hogy elkezdett számolni, és kiszámolta, már mennyi pénze lehetne, ha nem költi el nassolni valókra.
Tizenegy éves korában keresetéből megvehette élete első számítógépét. Ekkortájt kezdte  komolyan venni a megtakarítást, belegondolni abba, hogy mik is a céljai, mit szeretne majd a pénzéből vásárolni.

“Kell majd egy lakás”

Persze, hogy Te is örülnél, ha a gyereked úgy lépne ki az iskolából, hogy önerőből képes megvásárolni egy lakást, nem így van?

Dávid nem volt még 14 éves, amikor megfogalmazta magának, hogy” hamarosan szüksége lesz egy lakásra”. Ettől kezdve tudatosan kezelte a pénzét, megválogatta, milyen nyári munkákat vállal. A jobban fizetőseket  részesítette előnyben, de fontosnak tartotta  azt  is, hogy jól érezze magát abban, amit csinál.  Szerencséje volt, érdekes és anyagilag  is vonzó munkát talált:  levéltári, könyvtári iratok digitalizálásában vett részt.  Annyira élvezte, hogy kéretlenül 10-12 órát is bent maradt a munkahelyén.

Ötletek és vállalkozás – sulibüfé – kütyük

Dávid nem csak szeretett dolgozni, de ötleteknek és vállalkozó szellemnek sem volt híján soha. Hetedikes korában az iskolai büfé felújítása idején mini-büfét nyitott az iskolában. Hajnalban kelt salátát keverni, húst sütni, esténként pedig kókuszgolyókat gyártott. Arra a legbüszkébb, hogy milyen jól keresett a Coca Cola árusítással.  A 200 forintért megvásárolt kétliteres üveg Colából tíz pohárral tudott kimérni, poharanként 50 forintért.

A későbbikben bővítette vállalkozásainak skáláját. Elsősorban használt  laptopok vételére, eladására állt  rá. Mindig igyekezett  okosan végiggondolni mikor mire van igény  piacon. Csak olyan minőségi  dolgokat vásárolt,  – leginkább Apple termékeket –  ,amelyekről tudta, hogy nem csökken irántuk a kereslet, és használtan is el tudja adni. Tisztességesen, mindig az előre a kialkudott áron.

“Figyelni kell a híreket,  mert ha kijön egy új termék, akkor a használt cuccok ára előtte lemegy. Ha viszont az új nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor visszamennek az árak. Kicsit olyan ez, mint a tőzsde”- mondta a vele készült interjúban.

Dávid útja az első millióig 

Egy pénzügyi lap véletlenül került a kezébe, a cikkei tetszettek, aztán tudatosan kereste, és a benne talált infók nyomán egyéb pénzügyi ismeretek is érdekelni kezdték. Letöltötte a 80 oldalas tőzsdeszabályzatot. Ekkortájt kezdett el versenyeken indulni.

Barátjával, Sarmasági Bátor Etével  (róla is olvashatsz később ebben a cikkben) és két másik haverjával a Magyar Nemzeti Bank  által középiskolások számára szervezett Monetary,  pénzügyismereti versenyen indult újra, meg újra. Először nem nyertek semmit,  a későbbiekben azonban már igen, végül két egymást követő évben  övék lett az egy millió forint összdíjazású első hely. 

Vérszemet kapva a sikertől, elkezdtek sorra a legkülönbözőbb témájú versenyeken indulni – elsősorban persze olyanokon, ahol pénzt nyerhettek. Az egyik ilyen rendezvényen az első helyezett csapat  jutalmul egy rövid látogatásra kijutott Brüsszelbe, és ellátogathattak az  európai intézményekbe is.

A szerzett pénzt forgatni kezdte. Bankszámlát ugyan nyitott, de nem tart  rajta sok pénzt. Készpénzét, ami van, ma is egy kis dobozban tárolja, de vagyonának döntő része úgymond eszközökben van, amelyet megvett és amelyet árusít. Bátyjával beszállt egy virtuális tőzsdei kereskedéssel foglalkozó internetes oldalba is, de folyamatosan keresi az újabb és újabb kecsegtető lehetőségeket.

 Azt vallja:
“Ha az ember kitűz maga elé egy célt, akkor tud szépen gyűlni a pénze. Egyébként nem,  mert elherdálja.  Persze, ha szomjas vagyok, veszek magamnak egy üdítőt. Nem  akarom, hogy pszichés traumát okozzon, ha pénzt adok ki. Számomra nem abból áll az élet, hogy van pénzem, de közben nem érzem jól magam. ” 

 

Grüll Dávid és Sarmasági Bátor Ete 18 évesen

2 – A második – Sarmasági Bátor Ete első milliójának története

Dávid barátja, Sarmasági Bátor Ete  orvosnak készül.  Hogy miért?  “Mert az a legnehezebb” – mondja. Néhány nappal 18. születésnapja előtt jutott el oda, hogy megtakarítása átlépte a bűvös egymilliós határt.

2010 nyarán Az első millió,  gyerekpénzügyi oktató társasjáték tesztelésén vett részt, és többek között az ott szerzett tudással kilenc hónap alatt éppen április elsején (nem vicc!) érték el saját  megtakarításai az egymillió, azaz pontosan 1 170 000 forintot.

Ötezer forintos kezdőtőkével indult!

Mindössze ötezer forint kezdőtőkével indult, és részben a pénzügyi társasjáték tesztelése során szerzett ismeretek hatására kezdett megváltozni a véleménye a  pénzről, a pénzkezelésről. Nagyrészt annak nyomán döntötte el, hogy  – ha játékban sikerült, miért ne sikerülne a valóságban is – megteremti saját vagyonát.

A “mi volna, ha?” megvalósítása nem volt könnyű, Dávidhoz hasonlóan – ötgyermekes családban élt – nemigen számíthatott arra,  hogy az otthonról kapott bőkezű zsebpénzekkel alapozza majd meg kezdőtőkéjét. 

Szabadidő, mint befektetés

Komolyabb alaptőke híján először a szabadidejét fektette be,  ő elsősorban a tudást tekintette kezdőtőkének. Tanult, képezte magát, hogy versenyeken indulhasson.  Hamar rájött, hogy kifizetődőbb, ha nem az iskolai tananyaghoz kapcsolódó, hanem cégek vagy alapítványok szervezte vetélkedőkön indul, ahol a helyezettek pénzjutalmat kapnak, ami aztán a továbbiakban befektethető.

Verseny minden mennyiségben

Verseny témában Grüll Dáviddal “nyerő párost” alkottak. Dávid volt kettejük közül a menedzser, (sokszor ő kutatta fel a versenyzési lehetőséget) Ete a  prezentációkban volt jobb. A pénzügyi és adóügyi ismeretek mellett szintén próbára tették fogyasztóvédelmi tudásukat, és e témában  két alkalommal  is vetélkedőt nyertek. A versenykiírást olvasva ugyan arra jöttek rá, hogy a témáról mit sem tudnak, de ez nem tántorította el őket – megtanulták.

Üzlet, üzlet, üzlet…

Hamar rájött, hogy a versenyeken túl mivel  szaporíthatja még a pénzét.  Elkezdett a neten üzletelni.   Az első milliót – a társasjáték szabályainak ihletésére – e kettő kombinációjával szedte össze. A versenyeken nyert  pénzből piacképesnek gondolt dolgokat vásárolt, a legkülönbözőbb, adás-vétellel foglalkozó  weboldalakon – vatera.hu,  apronet.hu, expressz.hu – hirdetett – , és egy idő után folyamatosan  jöttek a vevők.

Etének eltökélt szándéka, hogy az első millióját tovább gyarapítja, és alapvetően befektetésre használja majd. 

“Egy szoftverfejlesztő vállalkozásban gondolkodom….Úgy gondolom, hogy 1 vagy 2 millió alaptőkével már jól el lehetne indítani a bizniszt. ” …  Persze ha valami nagyon szükséges, és úgy gondolom, hogy megengedhetem magamnak, akkor megveszem” – tette hozzá. Az üzletet  nem személyesen működtetné, maga kitartana az orvosi pálya mellett, mert az orvosit tartja legmegbecsültebb pályának. Azon gondolkodik, hogy a  későbbiekben orvosként katasztrófa sújtotta területeken segítené a szerencsétlenül jártakat.

Három fontos dolgot azonban megtanult , és  azt  mindig  betartja.

• Kicsiben kell elkezdeni. A kicsi pénzzel is okosan kell bánni, mert a kicsi profit  is profit.
• Egy átlagos életvitelhez minimális pénz is elég. (Ezt el kell különíteni a többitől.)
• A fennmaradó részt  befektetni, forgatni kell!                                                                                                                                                                                                                                              

És mondott még valamit. Érdemes Neked is megfontolnod.

“Az igazán gazdag embereket fukarság jellemzi. Azok járnak Ferrarival, és azok laknak hatalmas villákban, akik pl. nyerték a lottón a pénzt, és utána hamar el is vesztik. Egy igazi üzletember szolid körülmények között él.”

3 – A harmadik – Kalmár Dani első milliójának története

Kalmár Dani a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója  18 éves korára már egy milliónál is több pénzzel rendelkezik.

Kalmár Dani, Az első millió társasjáték játékvezető
a Richfort Pénzmágusképző táborokban

Módszerei pofonegyszerűek. Csodálkozni fogsz!

Dani más úton halad, mint társai. Nem kedveli a kötöttségeket, ezért nem túlzottan vonzza a diákmunka. Imádja viszont az ésszerű kockázatot, szeret fogadni és tőzsdézni.  A tervezésben,  a kitartásban,  és a  borítékos  megtakarítási módszerben hisz. 

A borítékos módszert (piros boríték – hosszú táv, kék boríték – rövidtáv, zöld boríték – most) Az első millió oktatócsomagból, és konferenciánkon minden részletre kiterjedően megismerhetsz.  A módszer nagyon egyszerű, bárki  megtanulhatja. Te is kipróbálhatod, és érdemes is kipróbálnod a gyerekeddel.  Jó játék!  

Hogy mi az a borítékos módszer?

Dani a bevételeit állandó százalékos megosztásban három részre osztotta, és három különböző színű borítékba tette.

• az első borítékba, a PIROS borítékba a hosszú távú megtakarítás kerül  (50 százalék)   
• a másodikba borítékba, a KÉK borítékba, nagyon vágyott, drágább cuccra félretett  összeg  (30 százalék),
• a harmadik borítékba, a zöld borítékba, az azonnali (MOST) felhasználású pénz kerül   (a bevétel 20 százaléka),

A gyereket  felesleges áttekinthetetlen pénzügyi rendszerekkel  traktálni,  viszont ha ennek a módszernek az egyszerű szabályait  betartja, mindenképpen lesz pénze hosszú távra, akkor is, ha az egyik boríték tartalmát, a napi költőpénzt elszórja.

Mindig is érdekelte, mit lehet csinálni a pénzzel. Tizenkét éves korában kezdte tudatosan  rakosgatni a megtakarításait.  Apja készített egy házi bankszámlát,  excel táblázatban vezette, feltüntetve rajta minden gyermekének a pénzét, költéseit és megtakarításait. Már akkor kiderült, hogy Daninak különleges érzéke van a pénzkezeléshez. Mindig jóval több pénze volt, mint a testvéreinek, bár mindannyian ugyanannyi  zsebpénzt  kaptak.  

Megtakarításai kisebb korában még parlagon hevertek. Később azonban rájött, hogy forgatni érdemes azt, hogy ne veszítsen folyamatosan az értékéből.  Ő is kereskedett az interneten, és a szerzett pénzt kezdetben jó kamatozó bankszámlára, mindinkább befektetésekbe, részben kötvényekbe helyezte.

Bár a kötöttségeket nem szereti, rövidebb lekötöttséget  jelentő megbízásokat, rendezvények, fesztiválok szervezésében való részvételt nagy örömmel elvállal. Az ilyen munkákat megbecsüli, élvezettel és lelkesen végzi. Azok, akiknek egyszer dolgozott, később is szeretettel hívják újra. 

Így évről évre visszajár a nyári Richfort Pénzmágusképző gyerekpénzügyi táborokba. Dani néhány évvel ezelőtt ott ismerkedett meg először a pénzügyi ismeretekekel,  és Az első millió társasjáték vezetőjeként azóta is rendszeresen vezeti a táborok Az első millió társasjáték csoportfoglalkozásait.

Kipróbálta a spekulációt is

Mindig vonzották a sportok, ugyanúgy az izgalom, a kockázatvállalás. Mi tagadás pénzének egy részét szívesen költi sportfogadásokra is. Kiskora óta hobbija volt a sport, szerette a sportokat űzni is, nézni is,  ismerte a csapatokat, tisztában volt az eredményeikkel. Bár tudta, hogy a sportfogadás szerencsejátéknak minősül, korábban mégis  jó befektetési lehetőséget látott benne. Ma már inkább csak szórakozási céllal fogad.

“A sportfogadást  egy kicsit mindig is a tőzsdézéshez hasonlítottam, ott  is ugyanannyira szükség lehet a szerencsére és a szakértelemre. Mindent megtettem a megfelelő szakértelem  érdekében, hogy ez a befektetésem nyereségessé váljon.” 

Tőkéjét gondolatban ma is a borítékos módszer alapján  osztja fel, bár mostanra már a képzeletbeli borítékok tartalma  megváltozott. Külön kezeli az adott időpontban  kockázatható összeget a hosszú távú befektetési célú tőkéjétől. Óvakodik attól, hogy mohóságból túl nagy kockázatot vállaljon. Mindig  meghatározza, hogy adott időszakban mekkora bevételt szeretne, és mennyi veszteséget könyvelhet el fájdalom nélkül.

Egyetemistaként úgy döntött, hogy – kockázatvállaló, izgalmakat  kedvelő alkat  lévén – tőzsdézni tanul. A Tőzsde Habbal oktatócsomag hatására kapott kedvet a tőzsdézéshez, és most  szeretne komolyabban megismerkedni a tőzsdézés hogyanjával.
 

Mericskai Kristóf, 14 éves korában

4 – A negyedik – A 14 éves Mericskai Kristóf története

Mericskai Kristóf mindössze 14 évesen keresett százezreket az  interneten. Ő is  részt vett Az első millió társasjáték tesztelésén.  Ott volt a Richfort  Pénzmágusképző  táborban  is.  Meg amúgy is mindig izgalmasnak tartotta a pénzzel kapcsolatos dolgokat.  Aztán egy vasárnap úgy döntött, hogy évek óta nem használt dobszettjét , meg néhány nem használt számítógépes játékát felteszi a Vaterára. A készlet egy hét alatt elkelt.  Kristóf egyszerre 300 ezer forinttal lett gazdagabb.

A fiatalember ma már 17 éves, és azóta is szívesen üzletel az interneten

Lehet, hogy hamarosan ő is belép a milliós tőkével rendelkező ifjak klubjába. Jó úton halad. Rendszeresen megtakaít pénzt akár a zsebpénzéből, akár szülinapi pénz adományokból. Megtakarított pénzét olyan világcégek részvényeibe fektette,  mint az Apple (persze szülei értékpapírszámláját segítségül hívva, mert 18 éves kor alatt nem lehet még értékpapírszámlát nyitni.)

És nem csak neki. 

Az volna jó, ha minél több gyerek kasszájában gyűlne össze az az első millió 

A Te gyermeked, meg a barátod, barátnőd is olyanná tudná nevelni a gyerekét, aki képes becsülni, okosan használni és szaporítani a meglévő pénzét. Ez nem csak a gyermekednek lesz hasznos  az életben, hanem neked is, hiszen nem kell nyugdíjhoz közeli éveidben, vagy már nyugdíjasként továbbra is támogatnod a már felnőtt gyermekeid életkezdését. Ez nagyon nem utolsó szempont.  

A  jó hír az, hogy  dolog egyszerűen megoldható. Ugyanis nem pénz kell hozzá.

Csupán egy megtanulható szemléletmód,  ami nem más, mint a megkeresett pénzed megtartásának képessége.  Négy fiatal egyikét sem a sokszobás ház, a csillogó autó birtoklása vonzza a gazdagságban – na persze tudjuk, azok sem rossz dolgok.

Az első millió összegereblyézése közben két igen fontos dolgot tanultak.

1. Egyrészt azt, hogy a pénz csak egyszerű eszköz  életük kellemesebbé tételéhez. Ahhoz, hogy közgazdászként, orvosként, mérnökként ne napi gondokkal, hanem a szakmai feladataikkal kelljen foglalkozniuk.
2. Másrészt  elsajátították azt a pénzkezelési szemléletet is, amely most már egész életükön át elkíséri és segíti őket meglévő tőkéjük gyarapításában. 

Tartozzon a Te gyermeked is ezen fiatalok közé!

 

5 – Az első milliót megteremtett fiatalok üzenete kortársainak

1. Dávid üzenete kortársainak

“…Kiszámoltam, hogy mennyi pénzem lehetne már, ha nem költöttem volna el apróságokra, és rádöbbentem, hogy ha okosan félreteszem, akkor sokkal jobban fel lehet használni.”

“9 éves koromtól gyűjtögetem a pénzt. De abból a pénzből időközben vettem dolgokat. Úgy van ez, mint amikor veszel egy lakást, aztán azt kis idő múlva eladod, és azzal keresel valamennyit, vagy gyűjtesz még  hozzá, és veszel egy jobbat, és így tudsz fejlődni anyagilag”

“Tartottam a bankban egy ideig, de aztán véletlenül kettétörtem a bankkártyámat és utána nem is nagyon foglalkoztam vele. Két év múlva kaptam egy értesítést, hogy mínusz 1000 forint van a számlámon, amit be kell fizetnem. A bank levonta a számlavezetési díjakat, így a pénzem „ledarálódott”, úgyhogy rájöttem, hogy a bankban annyira nem szeretném tartani a pénzemet.”

2. Ete üzenete kortársainak

“A legfontosabb, hogy kicsiben kell kezdeni. legyenek boldogok a kicsi profit miatt is, ne keveselljék. Rossz az a hozzáállás, hogy „jaj, ez csak egy ezres, inkább elköltöm”. 

“Úgy álljanak hozzá a dolgokhoz, hogy a teljes vagyonukhoz mérjék az éppen elkölteni kívánt pénz mennyiségét. mondok egy példát. van Visegrádon a vár aljában egy büfé, ahol 600 Ft a kóla. sokan megveszik ott, mert hogy az „csak” 600 Ft. Én nem veszem meg ott a kólát, mert tudom, hogy máshol 150 forintért is kapható. Ne úgy nézze senki a pénzt, hogy, ha kapott 2500 forintot az osztálykirándulásra, akkor mindent el kell költeni, hanem úgy, hogy a lehető legoptimálisabban, hogyan tud kijönni a pénzéből.”

“Ha valakinek van 10 ezer forintja, akkor ne vegyen csak azért cipőt, mert az most „csak” 10 ezer forint, hanem tegye fel a kérdést, hogy valóban szükséges-e neki elkölteni minden pénzét cipőre.”

3. Dani üzenete kortársainak

Dani azt tanácsolja, hogy a rendelkezésre álló pénz százalékos arányának felosztásához érdemes mindig ragaszkodni.  A befektetésekkel leállni pedig nem szabad, még egy esetleges veszteségszéria nyomán sem. Ki kell tartani, kitartással bárki túllendülhet azon. 

“…ha bárkinek hasonló tervei volnának, első dolgotok legyen meghallgatni a
Tőzsde Habbal oktatócsomag tanításait, enélkül ne is kezdjetek a témában gondolkodni.”

4. Kristóf üzenete kortársainak

“…Nem az a lényeg, hogy mennyit kapsz, hanem, hogy mit csinálsz vele”.

Szólj hozzá!