Részvény- vagy indexbefektetés, ez itt a kérdés
Melyik a jobb, részvény vagy index befektetés? Nézd meg, hogy változtak az index hozamok az elmúlt években! Ha befektetnéd a pénzed, de nem tudod hogyan kezdj hozzá, akkor Neked ajánljuk a Befektetés Habbal oktatócsomagot.
Tényleg olyan jó a részvénybefektetés hosszú távra?
Sokszor halljuk, hogy a részvények igazán hosszú távon hoznak sokat, jellemzően felülteljesítik a kamatozó befektetéseket és az inflációt. Hogy volt ez az utóbbi húsz évben? Valóban olyan jó a részvénybefektetés hosszú távra, mint ahogy azt sokan állítják?
Indexek hozama az elmúlt 20 évben
Kiszámoltuk, mennyivel emelkedett pár fontosabb tőzsdeindex, a német DAX, a francia CAC-40, az amerikai S&P 500 és a japán Nikkei 225 az utóbbi húsz évben. A nyertes a négy index közül a DAX volt, amely 291 százalékkal ment fel (2659 pontról mintegy 10 400 pontra), azaz közel négyszeresére. Az amerikai index is több mint háromszorosára emelkedett, a francia csak nagyjából kétszeresére, a japán mutató pedig még csökkent is valamelyest.
Éves szintre átszámolva az értékeket, amint táblázatunk mutatja, a DAX hét és az S&P 500 majdnem hat százalékos éves hozama eléggé vonzó. Tovább javítja a képet, ha a magyar szemléletnek megfelelően a deviza-árfolyamok változását is figyelembe vesszük. Ekkor a sok éves forintgyengülési tendenciának megfelelően a német index már 9,3, az amerikai 8,8 százalékos éves szintű hozamot mutat. A francia részvénypiac is hat százalékra javít, sőt a japán részvények is a pozitív tartományba kerülnek. A jen ugyanis sokat erősödött ez alatt az idő alatt, így jenben részvényeket tartani végső soron kifizetődő volt.
Az infláció hatása a(z) befektetésekre/hozamokra/indexek hozamára
Kérdés azonban az is, mi történt ez idő alatt a magyar forint vásárlóerejével. A magyar infláció húsz év alatt évi 5,8 százalékra rúgott, mert igaz ugyan, hogy az utóbbi pár évben nulla közeli lett, de a kilencvenes évek elején, a 2000-es évek elején még két számjegyű volt. A pénzromlást a négyből három indexnek sikerült túlteljesítenie, igaz, a franciának csak mérsékelten.
A német infláció azonban az utóbbi húsz évben becslésünk szerint az évi két százalékot sem érte el, a francia és az amerikai sem volt sokkal magasabb, szintén valahol évi két százalék körül ingadozott. A japán pénzromlás pedig ezeknél is jóval alacsonyabb volt, alig haladta meg a nullát.
(Inflációs grafikonok itt láthatók:
https://www.inflation.eu/inflation-rates/germany/historic-inflation/cpi-inflation-germany.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/france/historic-inflation/hicp-inflation-france.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/united-states/historic-inflation/cpi-inflation-united-states.aspx
https://www.inflation.eu/inflation-rates/japan/historic-inflation/cpi-inflation-japan.aspx ).
Aki tehát eurója (húsz éve még márkája, frankja), dollárja értékét akarta megőrizni, az alapvetően jól járt, mert mindhárom tőzsdeindex bőven infláció felett teljesített. A japán jen az egyetlen, amelyre ez nem igaz, de mint tudjuk, az az ország több mint 25 éve küzd a recesszióval.
Az 1996-os évben egyébként viszonylag magasak voltak a tőzsdei árfolyamok, akkor már sok éve, lényegében az 1987-es krach óta felfelé tartottak a részvényárak. Aki nem ekkor vásárolt be, hanem valamelyik tőzsdei összeomlás után, az jobb eredményeket érhetett el. A dotcom-lufi összeomlása utáni lejtmenetben például a DAX index 2003-ban lényegében az 1996-os szintre esett vissza. Az S&P 500 is hasonlóan esett akkor, sőt ez a mutató még a 2008-2009-es nagy válság idején is az 1997-es szintekre zuhant. Aki ilyenkor, összeomlásokban vásárolt részvényeket, az rendszerint sokkal jobb eredményt ért el, mint aki nagy emelkedések után, a csúcsokon szállt be.
