Befektetési alapok és kezelőik – mégis, kinek az érdeke?
Mik lehetnek a befektetési alap előnyei? Nézzünk meg néhány érvet a befektetési alapok mellett. Ha befektetnéd a pénzedet, de nem tudod hogyan kezdj hozzá, akkor a Befektetés Habbal oktatócsomagot ajánljuk, amelyből rengeteg hasznos tudást meríthetsz.
A befektetési alapok előnyei
Manapság a befektetésekről szóló cikkek nagy többsége valahogy úgy kezdődik, hogy „az alacsony kamatkörnyezetben alternatívákat kell keresni”, de a gyakran ajánlott befektetési alapok fogalma már jóval régebben, évtizedekkel ezelőtt ismertté vált. Az USA-ban körülbelül az 1920-as években már elterjedtek, és az akkori nagy válság után már újra is szabályozták a hatóságok ezt a piacot. A befektetési alap fogalma egy olyan intézményt takar, ahol több, általában sok száz vagy ezer befektető tőkéjét összegyűjtve, együtt fekteti be egy erre szakosodott vagyonkezelő társaság. Az úgynevezett kollektív befektetési formák közé tartozik, például nyugdíjalapokkal, nyugdíjpénztárakkal, egészségpénztárakkal együtt.
Légy résen, készülj fel a kiszámíthatatlanra
A befektetési alap fontos előnyei közé tartozik, hogy a tőkét szakemberek kezelik. A kisbefektetők vagy például kisvállalatok, egyesületek, egyházi intézmények stb. nagy részének nincsen ahhoz szaktudása, ideje, hogy komoly tőkepiaci ismereteket szerezzen. Neked van? Nem tudják folyamatosan figyelemmel kísérni a befektetéseik alakulását, így nem tudnak eseményekre azonnal reagálni.
Pedig a tőkepiacokon néha órák alatt is hatalmas változások történhetnek. Erre jó példa a 2015 eleji svájcifrank-válság, amely egész brókercégeket és számos spekulánst tett tönkre. Vagy a júliusi Brexit-szavazás és a novemberi amerikai elnökválasztás meglepő eredményei 2016-ban. A befektetési alapok kezelői azonban folyamatosan foglalkoznak a piacokkal, állandóan állnak a vártán.
Az S&P 500 index 20 évre. Sok befektetési alap kedvenc célpontja (forrás: FXCM Trading Station)
Ugyanazt mondja a józan paraszt, mint a menedzser
A befektetési alap másik nagy előnye a kockázatmegosztás, mert ahogy józan paraszti ésszel is mondhatnád, nem szabad mindent egy lapra feltenni. Ezt a szakemberek diverzifikációnak, a kockázat szétterítésének nevezik. Nagyon kockázatos minden pénzünket egy, esetleg pár értékpapírba fektetni, mert egy-egy vállalat csődbe mehet, és akkor esetleg a teljes pénz elúszik, vagy a nagy része. De még egyetlen ágazat is veszélyes lehet, ilyen mostanában a háttérbe szoruló szénbányászat vagy a bezárásra ítélt atomerőművek szektora, a gondokkal küszködő nyomtatott sajtó. De gondolhatunk a múltból például az írógép-gyártókra vagy a filmes fényképezéssel kapcsolatos üzletágakra is.
Egy-egy részvényekre szakosodott befektetési alap jellemzően több tucatnyi, de a nagyobbak néha több száz vagy pár ezer részvényt is tartanak, több ágazatból, sőt ha olyan az alap profilja, akkor több országból vagy kontinensről is. Így még ha néhány befektetésük el is értéktelenedik, a többi hozama ezt kompenzálhatja.
A nagyok jobban tudnak alkudni
Ezt a fajta kockázatmegosztást a kisbefektetők nem képesek végrehajtani befektetési alapok (vagy indexbefektetések) nélkül, egyszerűen azért, mert egy-egy részvényt csak minimum pár százezer forintért hatékony megvenni a minimális brókerjutalékok miatt. Hacsak persze nincs több százmillió forintja az illetőnek, de akkor meg már nem kisbefektető.
A német DAX index 20 évre. Az európára szakosodott befektetési alapok nem lehetnek meg nélküle (forrás: FXCM Trading Station)
A befektetési alapok előnyei között említik még az alacsonyabb brókerjutalékokat is. Míg egy kisbefektető 0,2-0,5 százalék közötti, széles sávban mozgó brókerjutalékot fizet értékpapír-üzletei után, ezt egy nagy és erős befektetési alap a töredékére tudja lealkudni. Ez legalább részben kompenzálja azt, hogy az alapoknak költségei vannak, amivel megérkeztünk az alapok hátrányaihoz is.
A legnagyobb észak-amerikai alapkezelők
1. The Vanguard Group
2. Fidelity Investments
3. American Funds (Capital Group)
4. JPMorgan Chase
5. T. Rowe Price
6. BlackRock
7. Franklin Templeton Investments
8. Pimco
9. Dimensional Fund Advisors
(Nyílt végű alapok kezelői, a Wikipedia szerint, 2015. szeptemberi állapot)
A befektetési alapok hátránya, hogy az alapkezelők természetesen nem dolgoznak ingyen, alapkezelési díjat számolnak fel és egyéb adminisztratív költségek is felmerülnek. Egy másik fontosabb tétel a forgalmazási díj, amit nálunk általában vételi és eladási jutaléknak, külföldön sokszor belépési díjnak (front end fee) neveznek, és nagyjából nullától öt százalékig rendkívül különböző lehet. De minél tovább tartjuk a befektetési alap jegyeit, annál hosszabb időszakra oszlik meg és így csökken a jelentősége.
Az érdekeitek megegyeznek
A befektetési alap hátránya még, hogy az alapkezelő döntéseinek vagyunk kiszolgáltatva, ha ő téved, mi fizetünk érte. De az is igaz, hogy ha jól dönt, jól teljesít, abból profitálunk. Az alapkezelő elemi érdeke, hogy jól teljesítsen, mert különben elhagyják a befektetők és nem lesz bevétele. Sokan sikerdíjat is kapnak, ha egy bizonyos teljesítményt elérnek, gyakori, hogy az állampapírok hozama feletti hozam 20 százalékát.
A befektetési alapoknál persze kisebb a transzparencia, mint a saját, közvetlen értékpapír- befektetéseidnél. Hogy mi van az alapban, arról éves, féléves, havi jelentésekből tudunk tájékozódni valamelyest, de azokban sincs minden benne, és mindig csak egy múltbeli, fordulónapi állapotot mutatnak. Néhány alap kezelője van olyan jó a befektetőkhöz, és külön hírlevélben is leírja, mit csinált valójában az alap az adott hónapban és miért.
Te szoktál közgyűlésekre járni?
Hátrányként szokták említeni, hogy az alapokon keresztül nem érvényesíthető a tulajdonosi jog, vagyis hiába van alapunknak például OTP-részvénye, mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, csak az alapkezelő. De tedd fel a kezed, ha rendszeresen szoktál vagy szándékozol tőzsdei részvénytársaságok közgyűléseire eljárni!
Az alapok világa, kínálata hatalmas, csak Magyarországon több száz hazai és pár ezer külföldi befektetési jegy kapható. A főbb fajták közül fontos megkülönböztetni a nyílt végűeket és a zárt végűeket, amelyek valójában nem a lejáratban különböznek, hanem abban, hogy a nyílt végűek jegyei bármikor visszaválthatók, a zárt végűeké csak a végén, az alap megszűnésekor. (Korábban főleg tőzsdei kereskedelemben adhatók el.) Kisbefektetőknek a könnyebb értékesíthetőség miatt inkább a nyílt végű befektetési alapok ajánlhatók.
A guru is ezt ajánlja neked
Warren Buffett
A befektetési célok szempontjából nagy a sokszínűség, vannak például részvényalapok, kötvényalapok, a kettő között elhelyezkedő vegyes alapok, árupiaci alapok, ingatlanalapok. Léteznek országokra, gazdasági ágazatokra, kontinensekre és más régiókra, vagy valamilyen érdekes témára (például 2016-os olimpia szponzorai) létrehozott alapok is. Erről a színes világról még biztosan fogunk írni, ne felejts el időnként visszatérni oldalunkra!
Warren Buffett, az egyik leghíresebb részvénybefektető, a Föld egyik leggazdagabb embere ugyan maga nagyon jól ért a részvények közötti válogatáshoz, de mivel a legtöbben nem, ezért az átlagember számára rendszeresen indexbefektetéseket javasol. Szerintünk ezeket megvalósítani legkönnyebben indexalapokkal, főleg tőzsdén kereskedett alappal (ETF) lehet.
