Hogyan lett Soros György a világ 23. leggazdagabb embere?
“Nem arról van szó, hogy milyen gyakran van igazad, és milyen gyakran tévedsz. Hanem arról, hogy mennyi pénzt keresel, amikor igazad van és mennyit veszítesz, amikor tévedsz.” - Soros György. Tudd meg az alapvető befektetési ismereteket a Befektetés Habbal oktatócsomagból!
A hírekben nap. mint nap felbukkant Soros György neve. Érdekel, ki is az az ember, akiről az újságokban olvasol?
Soros György befektetőként a világ egyik legsikeresebb embere. A magyar származású amerikai közgazdász, író, filozófus és üzletember a Forbes amerikai üzleti szaklap évente kiadott jelentése szerint jelenleg a világ 23. leggazdagabb embere, vagyona 24,9 milliárd dollárra tehető.
Bár politikai aktivitása a világon mindenütt megosztja az embereket, azt senki nem vitatja el, hogy tehetségével, szaktudásával, pénzügyi beleérző képességével, önerejéből megszerzett impozáns vagyona, valamint emberbaráti tevékenysége a pénzügyi világ egyik leginkább figyelemre méltó személyiségévé emeli. Minden fontosabb eseményről kikérik a véleményét, így a Brexitről is megkérdezték, amely kapcsán Európa szétesését jósolta.
Néhány tény Soros György nemzetközi hírű befektetői tevékenységéről
- 1969-ben hozta létre a Quantum Befeketési Alap néven ismertté vált hedge fundot (zárt körű, gazdag magánbefektetők számára fenntartott alap) 1000 dolláros alappal.
- 1987-ben A pénz alkimiája címmel tette közkinccsé elméletét arról, hogy a tőzsdei pénzmozgásokat részben szubjektív tényezők irányítják
- Soros 1992. szeptember 16-án, az úgynevezett “fekete szerdán” 1,5 milliárd fontot nyert az angol font elleni spekulációval. Soros a brit gazdaság helyzetének elemzése nyomán a font közelgő leértékelésére számítva short pozíciót épített ki a front ellen. Az elmélete beigazolódott és óriásit nyert keresett az ügyleten. Az addig kevésbé ismert befektető ezzel vált világhírűvé.
- A Quantum az ezredfordulón évi 32 százalékos nyereséget produkált
Mitől működik az a bizonyos hedge fund, és minek köszönhető az időnként szédületes értéknövekedés?
A hedge fundok, így Soros György intézménye is egy cégbe gyűjti néhány kiválasztott magánbefektető pénzét és azt ügyfelei tudtával szabadon befekteti. Abban különbözik a mindenki számára elérhető befektetési alapoktól, hogy a kisbefektetők számára nem nyitott, zártkörű cég, a “belépő” több tízmillió, esetleg százmillió dollár. Éppen szükkörű volta miatt a jogi szabályozása is lazább, mint a többi alap esetében. Az alap az ügyfelek tudtával különleges piaci műveleteket, spekulációs tranzakciókat is folytathat a rábízott pénzzel (shortolhat, azaz árfolyamesésre is játszhat), ezt mások legálisan nem tehetik meg.
Soros György befektetési stratégiája
Forrás: https://whalewisdom.com
Soros hedge fundja – csakúgy, mint minden más befektetési alap – két, egymást kiegészítő részvénykosárból áll. A 20-30 cég részvényét tartalmazó, long pozíciókból álló részvénykosárban olyan vállalatok részvényei vannak, amelyekben Soros munkatársai hosszú távú növekedési lehetőséget látnak, meggyőződésük, hogy vezető pozícióikat a piacon hosszú ideig meg fogják tartani, és arra spekulálnak, hogy az árfolyamuk emelkedni fog. A másik, short pozícióba olyan cégek, vállalatok részvényei kerülnek, amelyek nem jól működnek, a piacon veszítenek pozícióikból, tehát ezeknek a részvényeknek minden valószinűséggel esniük kell, és az alap munkatársai erre számítanak.
A Soros Alap munkatársai gondosan ügyelnek arra, hogy olyan cégekbe fektessenek be, amelyekben hosszú évekre szóló fejlődési lehetőséget látnak. A szakzsargonban ezeket a vállalatokat “game changernek” nevezik, azaz olyan piaci tényezőnek, amely megjelenésével és tevékenységével alapjaiban változtatta meg egy-egy ágazat arculatát, termelési szerkezetét, részvényeik tartják értéküket.
A két kosárban lévő részvények kiegyenlítik egymást. Ha a piac elindul felfelé, a long csomag fog jól teljesíteni, a short pedig zuhan. Ugyanez fordítva is igaz, ha a piaci árfolyamok zuhanni kezdenek, a short kosár fog jól teljesíteni, a másikból pedig esetleg néhány részvény akár negatívba is fordulhat. Keletkezik egy bizonyos egyensúly, de ezzel nagy hozamokat elérni nem lehet. Az alapok éves hozama – normális üzleti környezetben évi 6-8-10 százalék.
Home run – az igazi nagy dobás
Az igazán nagy befektetői teljesítmények, kolosszális hozamok nem a normális üzleti környezetben születnek, hanem akkor, amikor az alapkezelő és munkatársai meglátnak a piacon valami olyan lehetőséget, amit abszolút biztos befektetési lehetőségnek éreznek, (ez történt akkor is, amikor Soros az angol font árfolyamesésére spekulált) és ilyenkor sok millió dolláros pozíciókat vesznek fel. A szakmában ezt nevezik home runnak. A kifejezést a baseballból kölcsönözték, ahol azt az ütést, amelynek köszönhetően az ütőjátékos a pálya három három térfelén (bázisán) át vissza tud szaladni a saját térfelére home runnak hívják. Az ilyen nagy dobások, azaz home runok alkalmanként akár 30-40 százalékos hozamot is jelenthetnek évente Soros befektetési alapjának.
Forrás: https://whalewisdom.com
Soros György portfóliója
Forrás: https://whalewisdom.com
A Soros-féle befektetési alap részvénycsomagjának döntő hányadát az alábbi vállalatok részvényei alkotják
1. info-technológiai részvények – 37%
2. pénzügyi részvények – 16%
3. energiaipari részvények – 10%
4. nyersanyag részvények -9%
5. egészségügyi részvények – 8%
6. fogyasztási cikkek – 6%
A fennmaradó 14 százalékot – a fentieknél láthatóan jóval kisebb arányban – szolgáltatási ipari, gépipari, közlekedési, ingatlan és néhány egyéb ágazat részvényei teszik ki.
Mit hasznosíthatsz mindebből?
Ez egy tehetséges üzletember merész üzleti fogásai, szédületes vagyona, de talán egy kisbefektető is elleshet néhány fogást mindabból, ami Sorost kiemelte a sokaságból.
- Figyeld jól a piacot, mely vállalatok lehetnek a jövő game changerei
- Hallgass a megérzésedre
- Azonnal fektess be abba a cégbe, amely érzésed szerint nagy jövő előtt áll
- Ne fektesd be egyszerre az összes pénzedet, hogy a bekerülési költséget az árfolyam változásokkal ellensúlyozhasd
- Tudd, hogy a befektető hozzáállásai befolyásolja a piaci tényezőket, és viszont, azok hasonlóan alakítják a tranzakció résztvevőinek üzleti magatartását
Mit érdemes még tudni a ma 86. évében járó amerikai milliárdosról?
- Soros György 1930-ban született Budapesten, magyar zsidó családban Schwartz György néven, nem sokkal később azonban apja Sorosra változtatta a nevüket
- Magyarország német megszállása után egy minisztériumi tisztviselő bújtatta, így élte túl a holokausztot
- 1947-ben vándorolt ki Angliába, majd kilenc évvel később tovább, az Egyesült Államokba
- a London School of Economics -on szerzett közgazdász diplomát 1952-ben
- 1983-ban hozta létre jótékony célú Soros Alapítványát
Soros György hatalmas vagyonát sikeres tőzsdei befektetéseiből, visszafogott értékelések szerint is merész, ám többnyire sikeresnek bizonyuló tőzsdei kereskedéséből, illetve egyes valuták árfolyam változását jól kihasználó tranzakcióiból szerezte.
És még egy üzenet Soros Györgytől
“Nem arról van szó, hogy (a pénzpiacon) milyen gyakran van igazad, és milyen gyakran tévedsz. hanem, arról, hogy mennyi pénz keresel, amikor igazad van, és mennyit veszítesz, amikor tévedsz.”
Ha az írás nyomán Neked is kedved támad kipróbálni magad a befektetések világában, segítséget itt kaphatsz:
Biztonságos és sikeres befektetésekhez segítséget itt találsz:
Befektetés Habbal oktatócsomag – 250 oldalas könyv 7 befektetés tervező kalkulátorral
– Befektetői észjárás a´la, Warren Buffett tanítómestere, Benjamin Graham –
